A szerda este megjelent kormányrendelet január 1-től érvényes. A HVG cikke.

A szabadságolás adott évre vonatkozó, alapos megtervezése kulcsfontosságú, ha el akarjuk kerülni, hogy az év végi leállások idejére egy vagy több munkavállalónak már ne maradjon kiadható szabadsága. A gondos ütemezés ellenére vagy akár annak hiánya miatt is kerülhet homokszem a gépezetbe, ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha elfogy a dolgozók szabadsága. Az ado.hu cikke.

Módosult a munka törvénykönyve az uniós előírásoknak köszönhetően.

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat. Az ado.hu cikke.

Szeptembertől módosult a nyugdíjrögzítés szabályozása. Elmondjuk, mi változott, és pontosan hogyan néz ki a szabályozás. Az ado.hu cikke.

Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.

Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.

A munkavégzés helyét, a szabadság kiadását, de még az apaszabadság mértékét is jelentősen átírná az a módosító javaslat, melyet hamarosan tárgyalhat a parlament. A munkavállalók nagyon rosszul járhatnak, ha el is fogadják a javaslatokat, a cégek voszint megúszhatják a sok esetben komoly összegű ráfizetést - megkérdeztük a szakértőket arról, mi jó és mi nem jó az új javaslatok között. A Pénzcentrum cikke.

A XIX. Magyar Munkajogi Konferencia nyitóelőadását Prof. dr. Kiss György az MTA rendes tagja, egyetemi tanár tartotta meg az atipikus munkaviszonyokkal kapcsolatos kérdésekről. Cikkünkben röviden beszámolunk az előadáson elhangzottakról. 

Uniós jogharmonizáció volt az eredeti cél, de ha már hozzányúltak, faragtak még egy kicsit a Munka törvénykönyvén. A minimális szintre behúzott apai szabadság kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot eddig, de a módosítás alapján a szabadságolástól kezdve a munkabeosztáson és a kiküldetéseken át az egészségügyileg alkalmatlanná váló dolgozók jogaiig sok minden változna hátrányosan.