Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) döbbenten olvasta azt az éjszaka leple alatt Semjén Zsolt által benyújtott alaptörvény módosítás azon pontjait, amelyekben a honvédelmi törvényt megszünteti és helyette miniszteri rendeletekben kívánja rendezni a honvédek jogait és kötelezettségeit, valamint megtiltja a szakszervezetek működését a honvédelem területén.

 Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről.  A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.

2023. november 22-én a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége az Alaptörvény 12. módosításának beterjesztését követően sajtóközleményt adott ki, amelyben kiáll amellett, hogy a kormány továbbra is biztosítsa az aktív katonák érdekképviseleti tevékenységének ellátását.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a béremelési megállapodást. Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált a MASZSZ elnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sajtóban megjelent állítására, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okból” a megállapodást sem is írja alá. Zlati Róbert emlékeztet, a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, s emellett végig ki is tartott: kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. A béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

A kormánynak az éj leple alatt benyújtott törvényjavaslata szerint a kabinet példátlan módon el akarja törölni a kötelező orvosi vizsgálatot a munkahelyeken.

A Magyar Állami Operaháznál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek (MZTSz, ODFSz) által kiadott sztrájkfelhívást követően az Operaház főigazgatója a sajtó és a közösségi platformok felé megjelent, a szakszervezetek lejáratását célzó, valótlan állításokat tett.

  • a kötelező bértételek 2024-es emelésével
  • az országos garantált bérminimum megállapításának ágazati bértarifa megállapodásokkal történő felváltásával
  • és az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvnek történő megfeleléssel kapcsolatban

Egyre több sajtóban olvasható és sok megmondóember szinte már kész tényként jelenti ki, hogy négy év átmeneti időszakot követően megszűnik a garantált bérminimum, amely 2006 óta biztosítja a szakképzett dolgozók számára a törvényes minimális kereseti összeget évről évre. A tervek szerint – hasonlóan 2023-hoz – már nem emelkedne azonos mértékben a minimálbérrel, sőt 2025-től jelentősen eltérő (akár az inflációtól alacsonyabb mértékben is) százalékban határoznák meg még az idei évben a kivezetéshez szükséges menetrendet. Ezzel egészen biztos, hogy a tanultak további reálkereset csökkenést szenvednek el, amely további elvándorlást okozhat.