Mikor közölhető a köztisztviselővel a felmentés, a felmentési időszak alatt bekövetkezett illetményalap-emelést figyelembe kell-e venni a végkielégítésnél? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt az Adózóna oldalán.

A kérdés részletesen így szólt:

Az alábbi esetben mi a követendő eljárás? Polgármesteri hivatalnál osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SZMSZ-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatályba lépést és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-éig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100 százalékos beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?

Ha jól értem, jelen esetben ketten töltik be az osztályvezetői munkakört. Amennyiben ők azonos munkakört látnak el, abban az esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) 229. § (1) bekezdése alapján a 63. § (1) bekezdés a) pontja lesz irányadó azzal, hogy a felmentés indokát az képezi, miszerint a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján

a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség.

Abban az esetben, ha a két munkakör eltér egymástól, valóban a 63. § (1) bekezdésének c) pontja az indok, mely értelmében

átszervezés következtében a köztisztviselő munkaköre megszűnik.

A törvény 14. § (2) bekezdése alapján az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, továbbá a kialakult gyakorlat szerint a felmentés valóságának az intézkedéskor kell objektíve fennállnia. A felmentési idő két hónap. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

Mivel a törvény szerint a felmentési idő nem feltétlenül a felmentés közlését követő napon kezdődik, hanem a jognyilatkozatban szereplő napon is, nem látom akadályát a korábbi, hatályba lépést megelőző átadásnak. Ha keresőképtelen lenne a köztisztviselő, abban az esetben, helyesen írta a felmentési idő kezdetének meghatározását.

A végkielégítés alapja valóban a felmentési idő kezdetekor irányadó illetményének megfelelő összeg a Kttv. 69. § (2) bekezdése alapján.

A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult azzal, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult. Ez a januári hónapot is érinteni fogja. Azaz

a január 1. napjától hatályos illetményalap-emelés az érintett köztisztviselőre is vonatkozik,

melyre figyelemmel ezt is helyesen írta, ezen naptól kezdve a magasabb illetményalappal kell elszámolni a felmentési időre járó illetmény összegét.

Forrás: adozona.hu

 

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.