A hazai lakosság 82 százaléka számára kiemelten fontos, hogy anyagi gondoktól mentes időskort teremtsen magának – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ugyanakkor arról, hogy az anyagi biztonság mit is jelent pontosan megoszlanak a generációk véleményei – írja a Piac és Profit.
A KSH jelentése szerint a 19-39 év közötti magyar fiatal felnőttek úgy gondolják, hogy mindössze 57 ezer forint havi nyugdíjból ugyan szűkösen, de képesek lennének fenntartani az aktív korukban kialakított életszínvonalukat. Ez a kissé ellentmondásos jövőlátás annak is köszönhető, hogy a szóban forgó generációnak zavarosak az elképzelései arról, hogy pontosan milyen módon fog boldogulni idős korában – a vizsgált korcsoport fele ugyanis nem tudja, hogy lesz-e a nyugdíj mellett egyéb jövedelme is – világít rá a problémára az OTP Bank kutatása.
Jelentős gondolkodásbeli különbség mutatkozik a nyugdíjas korú lakosság illetve a fiatal felnőttek csoportja között az időskori anyagi biztonság kérdésében – derül ki a KSH kiadványából. A tradicionálisan már nyugdíjas korú 65-69 éveseknek a felmérések szerint jelentősen nagyobb a pénzigényük, mint fiatalabb társainknak. Míg az idősebb generáció szerint már havi nettó 79,5 ezer forintos jövedelemből is épphogy csak meg lehet élni, addig a 19-39 éves korosztály látszólag sokkal optimistább módon gondolkozik a jövőjéről. Véleményük szerint mindössze 57 ezer forint nettó havi jövedelem elégséges lehet a legalapvetőbb szükségleteik pótlására, 101 ezer forint már átlagos havi járadéknak tekintenének, míg 191,6 ezer forinttal már nagyon elégedettek lennének. Az idősek boldogságához ennél több mint 40 százalékkal több, 272 ezer forintra lenne szükség.
Zavar a fejekben
Az OTP Bank egy évvel korábbi, 2016-os Öngondoskodási Indexéből kiderül, hogy a 18-39 évesek átlagosan 50 százaléka nem tudja, hogy lesz-e más jövedelme a nyugdíján kívül azután, hogy befejezte aktív, munkában töltött éveit. Az adat rávilágít, hogy a fiatal felnőtt generáció kevésbé tudatosan tervezi a jövőjét és nem gondoskodik a nyugdíjas kori kiadásai fedezetéről. A megkérdezettek mindössze 65 százaléka tervezi, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog. A korcsoport átlagosan jelenlegi fizetése 84 százalékát szeretné megkapni nyugdíj formájában és jövedelmének 77 százalékából tudna épphogy csak megélni.
„A fiatalok a jelenre fókuszálnak, ahelyett, hogy a hosszú távú jövőjüket terveznék, így még nem szembesülnek vele, hogy a későbbiekben a megélhetési költségeik növekedhetnek. Az OTP Nyugdíjpénztárhoz újonnan belépők átlagéletkora az elmúlt években 40 év körül alakult, ami rámutat, hogy még mindig van mit fejleszteni a fiatalabb generáció öngondoskodásról alkotott képéről, ahhoz való hozzáállásáról. Ők ugyanis még túl távolinak érzik a nyugdíjas évek eljövetelét, így nem elsődleges kérdés számukra, hogy hogyan is boldogulnak majd ebben az időszakban. Pedig ahhoz, hogy akkor is azt tehessék, amit szeretnének már most szükséges elkezdeniük tervezni és félretenni” – figyelmeztet Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Pedig van benne potenciál
Az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy egyre többen ismerik fel, nekik is tenniük kell a boldog nyugdíjas évekért. A tavalyi évben ugyanis összesen 23 százalékkal növekedtek az egyéni befizetések a 2016-os adatokhoz viszonyítva, és összesen 12 000 új tagot regisztrálhatott az ország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztára, ami 2017. december 31-én a szolgáltató működése során rekord összegű 248,5 milliárd forintnyi vagyont kezelt.
Forrás: Piac és Profit
