A Világbank október közepén bejelentette: újragondolta, hogyan is fogja mérni a szegénységet. Fontos lépés ez attól a szervezettől, melynek egyik kiemelt célja pont a szegénység felszámolása. Az újításnak az a lényege, hogy immáron nem csak egy globális szegénységi küszöb lesz, hanem további kettő, amelyek különböző fejlettségű országokra vonatkoznak – írja a qubit.hu.

Eddig a Világbank és a szervezet  hatására a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó szakemberek azt tekintették abszolút szegénynek globálisan, akinek jövedelme nem érte el a napi az 1 dollár 90 centet (2011-es árakon, árszínvonal-különbségekkel korrigálva). Ezt az értéket úgy határozták meg, hogy az életben maradáshoz szükséges legalapvetőbb és legolcsóbb jószágok (étel, ruházat, szállás) árát mérték meg. Ennek eredménye egy olyan küszöb, ami alatt vitán felül mindenki tényleg szegény.

Az elmúlt 25 évben e szerint a mérce szerint megfeleződött az abszolút szegénység. Ez nagyrészt Kína gyors fejlődésének tudható be, de szerepe volt benne annak is, hogy a fejlődő világ nagy részében csökkent a szegények aránya a különböző policyk hatására is.

Szegénységi küszöb alatt élők száma a világbanFotó: Our World in Data

Csak hát ez a szegénységi definíció arra utal, hogy ha valaki elérte a mágikus 1,9 dolláros küszöböt, akkor az már nem is élhet elfogadhatatlan nélkülözésben. Ezzel szemben a valóság az, hogy számos olyan ország van, ahol  szinte senki nem él a küszöb alatt, mégis mindenhol vannak szegények. Egyszerűen a definició volt túl szigorú.

Jönnek a magasabb abszolút szintek

Vegyük példaként Magyarországot, ahol a napi 1,9 dolláros küszöb az árszintkorrekció után kevesebb mint havi 9 000 forintnak felel meg. A Világbank szerint az elmúlt években a lakosság 0,2%-0,7%-a élt ez alatt a szegénységi küszöb alatt (vélhetően nagyobb a mérési hiba, mint amekkorák ezek a számok).  

Az univerzális abszolút szint mellett a Világbank minden ország esetében számon tartotta a nemzeti szegénységi küszöb alatt élők számát is. Magyarországon például ilyen volt a létminimum alatt élők számáról szóló statisztika, ami egy felnőttre havi 80-90 ezer forintnál húzta meg a küszöböt, bár ezt az adatot a KSH az elmúlt két évben már nem publikálta. Az EU és az OECD abszolút szám helyett relatív szegénységi szintet határoz meg, ahol az ország átlagjövedelmének 50, illetve 60 százaléka alatt élőket nevezik szegénynek. Ezekkel a mutatókkal az a probléma, hogy térben és időben nehezen összehasonítható adatokat eredményeznek. Nem könnyű ezek alapján eldönteni, hogy melyik országban a legnagyobb a nélkülözés, és hogy melyik ország tett a legtöbbet  ennek felszámolása érdekében.

Ezért is fontos a múlt hónap fő fejlődés-gazdaságtani híre, miszerint a Világbank új szegénységi küszöböket vezetett be. Ez annak a beismerése, hogy az eddigi szint lényegében csak a legszegényebb országokban bír jelentőséggel. Ezért mostantól magasabb abszolút szinteket határoznak meg, és ezek eltérőek lesznek a különböző fejlettségű országokban. A szinteket a jövedelmi csoportokra jellemző átlagos nemzeti szegénységi küszöb alapján határozták meg.

·         A legszegényebb országokban (Low Income Countries), ahol az egy főre jutó átlagjövedelem 1 006 dollár alatt van, marad 1,9 dollár a szegénységi küszöb.

·         A közepesen alacsony jövedelmű országokban (Lower Middle Income Countries), ahol az egy főre jutó éves átlagjövedelem 1 006 és 3 955 dollár közé esik, 3,2 dollár  az új szegénységi küszöb.

·         A közepesen magas jövedelmű országokban (Upper Middle Income Countries), ahol az egy főre jutó átlagjövedelem 3 956 és 12 235 dollár között van, és ahová Magyarország is tartozott 2013-ig (azóta kategóriát lépett), 5,5 dollár lett a szint.

·         A fejlett országokban, (High Income Countries), ahová most Magyarország is tartozik, 12 235 dollár fölött a Világbank megállapítja, hogy az átlagos szegénységi küszöb 21,6 dollár volna, de ezt nem mérik és nem használják majd. Ennek oka egyébként az, hogy a Világbank által használt módszertan nagyon pontatlanul méri a szegénységet olyan helyzetben, amikor nagy az eltérés az egy főre jutó jövedelmek és a fogyasztás között. Ez gyakran előfordul gazdag országokban, ahol megtakarításaikból, hitelből vagy szociális juttatásokból élnek emberek.

Nemzeti szegénységi küszöb különböző jövedelmű országokban. A nemzeti jövedelemmel együtt nő a küszöb. Fotó: Világbank

Ahogyan az ábra mutatja, a nemzeti küszöbök eddig is jóval magasabban voltak a fejlettebb országokban. Ezzel tart lépést végre a Világbank a most bevezetett új küszöbökkel. És bár a a gazdag országokban tapasztalható szegénység meghatározásával és mérésével adósak maradtak, itt érhetőek el az új 3,2 dolláros  és 5,5 dolláros szegénységi küszöbök mentén mért szegénységi adatok országonként.

Ezekből az látható, hogy 2013-ra másfél milliárd új szegény jelent meg a nemzetközi statisztikákban, ebből úgy 430 ezer Magyarországon – ami azt jelenti, hogy a korábban is szegénynek minősülő 20 ezerrel együtt ma összesen 450 ezer szegény él az országban. 2013-ban ugyanis a magyar lakosság 4.5%-a élt az 5,5 dolláros szint alatt (vásárlóerő-paritáson kb. havi  25 000 forint), szemben az 1,9 dolláros küszöbbel, ami alatt csak a lakosság 0,2 százaléka élt. Bár a szegény nem lett több, mostantól többet tart számon a Világbank.

Az új mutatók és a rájuk  alapuló elemzések jobban ráirányítják majd a figyelmet a gazdagabb országok szegényeire. Azt is fontos látni, hogy az új mutatók némileg meg is bonyolítják majd a statisztikákat. A Világbank ugyanakkor jelezte, hogy elsősorban továbbra is az 1,9 dolláros  küszöb alatti szegénység felszámolásán dolgozik.

Forrás: qubit.hu