Nem kétséges, hogy jönnek a robotok. És lesznek olyan munkák, amelyeket elvégeznek helyettünk. De ez a folyamat nem lesz olyan gyors, mint amivel sokan riogatnak. Az csak egy dolog, hogy a technológiai fejlődés mennyire gyors adaptációt tesz lehetővé, de a robotok elterjedése attól is függ, hogy a gazdaság milyen állapotban van, mi történik a munkaerőpiacon, vagy hogy alakul a szabályozás és milyen lesz a társadalmi hozzáállás- derül ki a McKinsey Global Institute legfrissebb tanulmányából, melyet a CNBC nyomán a Portfolio ismertetett.

A tanulmány munkafolyamatok szerint bontja le az egyes állásokat, 800 állást az állományjegyzőtől a cégvezetőig 2000 különböző tevékenységre. A megállapítás az, hogy sok folyamatot lehet automatizálni és sok olyan munkaterület van, ami már most megérett az automatizálásra.

A McKinsey számításai szerint a munkaidőnk 49 százalékában végzünk olyan tevékenységeket, amelyeket automatizálni lehet a jelenleg meglévő technológiákkal.

Ez 15,8 ezer milliárd dollárnyi munkabérnek felel meg, és globális szinten 1,1 milliárd dolgozónak. Csak az állások 5 százalékát lehetne teljes mértékben automatizálni, de részfolyamatokat több esetben.

Nagyon eltérőek az egyes vélemények azzal kapcsolatban, hogy hány állást „veszélyeztetnek” a robotok. Az Oxfordi Egyetem kutatóinak 2013-as tanulmánya szerint az amerikai állások 47 százaléka kérdéses. Az OECD tavalyi tanulmánya, amely a 21 tagállamot vizsgálta, arra a következtetésre jutott, hogy átlagban a munkahelyek 9 százaléka van „veszélyben”.

A történelem során többször előfordult, hogy a technológiai fejlődés kapcsán munkahelyek elvesztésétől féltek az emberek, 80 évvel ezelőtt még Keynes is figyelmeztetett rá. Mostanában a mesterséges intelligencia, a tanulásra képes gépek és szoftverek jelentik a fő veszélyforrást. Az általános meglátás az, hogy a gyárakban és az irodákban a rutinmunka, mint a könyvelés, vagy a gépek üzemeltetése, könnyen lecserélhető.

A mesterséges intelligencia-szoftverek, amelyek analizálni tudják az írást és a beszédet, már az összetettebb munkákat is el tudják végezni. Például a jogi munkák nagy része rutinmunka, de mivel dokumentumokat kell átfésülni releváns információkért, bonyolult nyelven, eddig a jogászok megmenekültek attól, hogy a robotok veszélyeztessék a munkájukat. De ennek hamarosan vége.

Viszont a technológiai fejlődésnek egyéb gazdasági költségei is vannak. Például az önvezető járművek ígéretesek, de ha elterjednek, akkor 1,7 millió teherautósofőr munkája válik feleslegessé. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vezetők nélküli teherautók megvásárlása jelentős beruházásokat igényel, így ez a folyamat hosszú ideig elhúzódhat.

A McKinsey tanulmánya azzal számol, hogy 2055-re a jelenlegi munkahelyi aktivitás fele automatizálva lesz. De +/- 20 év eltérés benne lehet, tekintve, hogy sok múlik a gazdasági folyamatokon, a munkaerőpiacon, a szabályozó hatóságokon és a társadalmi hozzáálláson.

Sok időnk lesz még hozzászokni ehhez és a jó oldala a dolognak, amit a McKinsey is kiemel, hogy az automatizáció lehet a termelékenység és a gazdasági növekedés motorja.

Forrás: Portfolio