A benyújtott oktatási tervezet szerint nemcsak a Klik szűnne meg a jelenlegi formájában, hanem az iskolák fenntartása és működtetése is átkerülne az új tankerületi központokhoz. Az önkormányzatoknál csak az ingatlanok tulajdonjoga maradna. Van, aki szerint ez alapjaiban változtatná meg a városvezetés és a lakosság viszonyát, van, aki szerint nem. Véleményeket ütköztettünk – írja az mno.hu.

Palkovics László nemrég az ATV-ben azt mondta: van egyfajta nosztalgia az önkormányzati fenntartás iránt, ezért ragaszkodnak hozzá. Ám szerinte az átvétel után nincs akadálya a további fejlesztéseknek, hiszen az a közösségek gyermekei számára hasznosul.

Ebből kiindulva megkerestük a Köznevelési Kerekasztal több önkormányzati szereplőjét, volt olyan, aki egyetértett ezzel az állásponttal, viszont volt olyan is, aki nem. Előbbiek közül a Megyei Jogú Városok Szövetségét (MVJSZ) értük el, míg utóbbitól a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) nyilatkozott. Mint megtudtuk, a MÖSZ országos polgármesteri tagozata éppen pénteken tartotta alakuló gyűlését.

Ellene: „Ne kenjük az egészet az oktatásra”

Ambrus Gyöngyi, Kistokaj független polgármestere az ülés után mozgalmas hétről számolt be portálunknak. Arról eddig csak találgattak, hogy mi lesz az iskolákra fordított összeggel, ám pénteken kiderült: az állam igenis számít rá, és a működtetést valószínűleg részben ebből kívánja finanszírozni. Ráadásul az intézmények átvétele olyan helyiségeket érint, mint a sportcsarnok vagy a konyha: utóbbiban nemcsak az iskolákra főznek, hanem óvodákra, bölcsődékre is, előbbiben pedig települési rendezvényeket tartanak olykor, amit a változtatás miatt most már ki kéne bérelniük. „Ezután okafogyottá válik az a kérdés, hogy mit tudnánk tenni a tiltakozáson kívül, hiszen akad olyan önkormányzat, amely milliókat fektetett az építésbe, korszerűsítésbe” – összegezte keserűen. Palkovics László fenti kijelentéséhez annyit fűzött hozzá: amennyire tudják, a jövőben is támogatni szeretnék az iskolákat, azonban a „jó szándék kevés, több kell ehhez: pénz is”.

Ambrus Gyöngyi szerint az állam 2002 óta fokozatosan kihátrált az önkormányzatok mögül, ami előidézte a kevésbé sikeresen gazdálkodók eladósodását. Azonban azt állítani, hogy a hiány az iskolák működtetéséből fakadt, egész egyszerűen nem igaz. „Valóban voltak olyanok, akik felelőtlenül gazdálkodtak, adósságba keveredtek, és voltak olyanok, akik az iskolák miatt vettek fel hitelt, de az összes adósság nem róható fel kizárólag az utóbbinak” – jelentette ki. Az oktatási államtitkár szájából is gyakran elhangzó érv annak fényében is kétséges, hogy a polgármester szerint soha nem vizsgálták az eladósodások okát.

„Pont emiatt kértünk már korábban is vizsgálatot, kinek mi okozta, miért lett elkerülhetetlen a kölcsönfelvétel” – számolt be róla.

Az nem vitás, hogy az önkormányzatok pénzügyi nehézségei komoly problémát jelentenek, ám Ambrus Gyöngyiék szerint megoldható lenne, hogy az iskolák önkormányzati kézben maradjanak vagy teljesen visszakerüljenek. Ahogy Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke már megpendítette az MNO-nak, a MÖSZ is azon az állásponton van, hogy amelyik vezetés akarja, továbbra is elláthatná vagy átvehetne minden feladatot. Ennek feltétele, hogy a Köznevelési Kerekasztal három önkormányzati tagjánál szélesebb körben, más szövetségekkel és a képviseleti szervekkel közösen kellene megvitatni.

Kistokaj polgármestere jelezte: a civil szervezetekkel való együttműködést pénteken megerősítették azzal, hogy a MÖSZ, a polgármesteri tagozat, a Civil Összefogás Platform és a Tanítanék képviselői közös közleményt adtak ki. „Az iskola közös ügyünk, a pedagógusoké, a szülőké és a diákoké, éppen ezért nem állhatunk és hátrálhatunk meg” – mondta.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke megkeresésünkre még annyit tett hozzá a fentiekhez: nagy veszélyben érzik az önkormányzatiságot, és a leghatározottabb lépéseket is el tudják képzelni, hogy megakadályozzák az iskolák államosítását.

Mellette: „Ez erkölcsi kérdés”

Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként és Kaposvár fideszes polgármestereként már a kezdetektől kiállt a kormány álláspontja mellett. Noha kijelentette, hogy megítélése szerint az önkormányzatok „jó gazdái voltak a közoktatásnak”, 2012-ben „született egy kormányzati szándékot megalapozó törvény”, amellyel a „rendkívül szerteágazó és minőségű közoktatást úgy kívánták egységessé tenni, hogy minden településen hasonló feltételeket biztosítanak”.

„Ha már meghozták a döntést, úgy logikus, hogy a teljes közoktatás minden szegmense állami kézbe kerüljön, vagyis vigye az épületeket, fizesse a villanyszámlát, mindent.

Sőt akkor már legyen teljes ez a szándék, és a közétkeztetést is vegye át”– hangsúlyozta, majd hozzátette: az összes „felelősség legyen állami felelősség”.

Azáltal, hogy a tankerületi központok kezébe kerül a fenntartás és a működtetés, Szita szerint nem fog változni az önkormányzat és a lakosság kapcsolata. „Ez csak szándék kérdése – jelentette ki. – A polgármesterek, akik úgy gondolkodnak, hogy a gyerek és a tanár továbbra is az övék, és az oktatást továbbra is szívügyüknek tekintik, ugyanazt a segítséget meg fogják adni, amelyet eddig is. Ez nem fenntartói vagy működtetési, hanem erkölcsi kérdés.” A polgármester hozzátette, továbbra is támogatni fogják a sportpályák építését, a tanulmányi versenyeket, az ösztöndíjak adását, a nyári táborozásokat.

Arra a felvetésre, hogy a költségvetési törvénytervezet szerint elvonhatják az eddigi iskolaműködtetésre fordított összeget, azt mondta: ha annál több forrást vennének el, mint amennyit az iskolákra fordítottak, az lenne a helytelen.

Forrás: mno.hu