A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, hanem biztosítási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó pénzbeli ellátás. Cikkünkben a jogosultság feltételeit járjuk körbe – írja a munkajog.hu.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a csecsemőgondozási díjon (CSED) kívüli – a gyermekvállalás támogatására szolgáló – további ellátás a gyermekgondozási díj (GYED). Ez a CSED-hez hasonlóan nem szociális juttatás, hanem biztosítási jogviszony, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással (GYESE), amely régebben még a gyermekgondozási segély (GYES) nevet viselte.
A gyermekgondozási díj összege tehát általában a megelőző fizetés nagyságától függ és általában a gyermek 2 éves koráig fizethető.
Biztosítási jogviszony alapján való jogosultság
Ahhoz, hogy GYED- re jogosultak legyünk, alapvetően szükséges egy biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony), amely azt jelenti, hogy a gyermeket szülő anya a szülést megelőzően két éven belül 365 nap biztosítási idővel rendelkezik. Lehetséges, hogy az apa, vagy örökbefogadó szülő kérelmezi az ellátást, ebben az esetben az igénylést megelőzően kell rendelkezniük a szükséges biztosítási idővel.
Ezen felül igényelheti a GYED- et az a csecsemőgondozási díjra jogosult szülő is, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a CSED- re való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést (igénylést) megelőző két éven belül 365 napon keresztül biztosított volt.
A fentiekhez azonban fontos tudni azt a kedvező szabályt is, miszerint a 365 nap kötelező biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, a lényeg csak az, hogy 2 éven belül legyen meg a szükséges idő.
Ebbe a 365 nap biztosítási időbe sok mindent be kell számítani:
– a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a szülést/igénylést megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is
– a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
– a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, valamint
– a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét is.
Hallgatói jogviszony alapján való jogosultság
2014. január 1-jétől egészült ki a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.
Azonban ennek is vannak további feltételei, amelyeknek meg kell felelni. Ezek az alábbiak:
– a diplomás gyed- nél alapvető feltétel, hogy a szülő nő az általános szabályok alapján ne legyen jogosult a GYED- re. Ez azt jelenti, hogy 2 éven belül nem rendelkezhet biztosítási jogviszonnyal. Ha mégis rendelkezik, akkor pedig nem lehet 365 napi előzetes biztosítási ideje
– a gyermek születését megelőzően két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ezen túl a két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie,
– a gyermek születésének időpontja is meghatározó, ugyanis a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül kell a gyermeknek születnie
– természetesen feltétel a gyermek saját háztartásban való nevelése, valamint a magyar állampolgárság is, amely azonban kiváltható egy másik EGT tagállami állampolgársággal. Ezen túl a szülés időpontjában rendelkezni kell magyarországi bejelentett lakóhellyel is.
A 2013. december 31- ét követően született gyermek után diplomás gyed- re jogosult a vérszerinti apa is, amennyiben a szülő nő meghal, vagy a fentiekben részletezett feltételek valamelyikének nem felel meg. Természetesen utóbbi ellenére a szülő nő lesz jogosult a gyermekgondozási díj összegére, ha az általános szabályok szerint mégis jogosultságot szerez rá.
Van, amikor nem jár a GYED
Léteznek olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy a jogosultság fennáll a gyermekgondozási díjra, az ellátás mégsem jár a szülőnek.
A kizárások a következők:
- ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül a szülő. Azonban nem tartozik ide a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási támogatás, álláskeresése járadék/segély, vállalkozói/munkanélküli járadék, valamint az álláskeresést ösztönző juttatás. Továbbá szintén kivétel, tehát folyósítható a GYED abban az esetben, ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
– ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
– ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl.: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
– ha a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti,
– ha a gyermek elhalálozik
A fenti felsorolásba tartozott 2016. január 1- ig a keresőtevékenység is, azonban ebben az évben már a gyermekgondozási díj mellett időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
A fenti szabály viszont nem érvényes a diplomás gyed esetén, ahol 2016. január 1-jétől, a jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás gyed, ha a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. Nem minősül azonban keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi-jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Forrás: munkajog.hu