A járulékok fokozatos csökkentése megoldást jelenthetne a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére, a szaktárca ezért vizsgálja, mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály. A nemzetgazdasági tárca vezetője megemlítette: a munkaerőpiaci kihívásokról, különösen a munkaerőhiány enyhítéséről hamarosan a gazdasági érdekképviseletekkel és az adószakma szereplőivel is egyeztetnek. – A kormánynak az a feladata, hogy a magyarországi munkanélkülieket juttassa álláshoz – jegyezte meg a migráció kapcsán a tárcavezető, majd hozzátette: tömegek ellenőrizetlen beáramlása, majd az érintettek kötelező szétosztása biztosan nem mutat a megoldás irányába.
– Gyakran megtalálják önt mostanság az ellenzéki politikusok, különösen a baloldal megszólalói, azt kérve számon, hogy miért nem születnek megfelelő kormányzati lépések az idehaza kialakult munkaerőhiány kezelésére. Várhatók efféle intézkedések?
– Elöljáróban rögzíteném, hogy amikor 2010 elején a Fidesz–KDNP-szövetség a szocialistáktól átvette a kormányrudat, a munkanélküliség megközelítette a 12 százalékot. Állás, munkalehetőség alig volt, a munkaerőhiány szóba sem került. Az elmúlt hat évben számos munkaügyi és adóintézkedést vezettünk be a fordulat eléréséhez, ezeknek köszönhetően nemsokára öt százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta. Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, bátran állunk elébe bármilyen összehasonlításnak, különösen, ha a szocialista kormányok teljesítményéhez mérik a miénket. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg még 250 ezer ember nincs munkában, miközben a magyar gazdaságban ötvenezer üres, betöltetlen álláshely van. A kormánynak tehát egyszerre kell gondoskodnia a munkalehetőségek bővítéséről és arról, hogy a munkaerőhiány egyes ágazatokban enyhüljön. A minisztérium hozzálátott egy ezt is kezelő intézkedéscsomag kidolgozásához. Gazdaságélénkítő javaslatainkról már az ősszel döntés születhet.
– Az adószakma berkeiben régebb óta sürgetik, hogy a kormány nyúljon hozzá a járulékokhoz, mit több, érdemi csökkentést hajtson végre ennél a köztehertípusnál. A lépés – az érvelés szerint – sokat lendítene munkaerőpiacunkon. A gazdaságélénkítő csomagban helyet kaphat egy nagyobb arányú járulékcsökkentés?
– A szakemberek nem tévednek, amikor a járulékok mérséklését sürgetik. Az utóbbi években a kormány csökkentette a személyi jövedelemadót, a mai 15 százalékos magyar kulcs az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. De nem állunk rosszul a társasági adó ügyében sem: a 10 és 19 százalékos mérték szintén alacsonynak mondható. A járulékok azonban uniós összevetésben magasabbak, ami versenyhátrányt is jelenthet. A járulékcsökkentés megfontolása ezek alapján elkerülhetetlennek tűnik. E közteher kapcsán azonban több szempontot is figyelembe kell vennünk, más adónemekhez képest a kormány mozgástere itt szűkebb.
– Mely tényezőkre gondol?
– Elsősorban arra, hogy a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is. Több év megfeszített munkájával jutottunk el oda, hogy mára az egészségügyi és a nyugdíjkassza is egyensúlyban van, a kifizetések nem haladják meg a bevételeket. Manapság – szemben a szocialista kormányzás időszakával – nem kell kölcsönt felvennie az államnak ahhoz, hogy a hónap elején minden nyugdíjas időben és hiánytalanul megkaphassa a járandóságát. A nehezen megteremtett egyensúlyt vétek volna veszélybe sodorni. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az ország foglalkoztatási gondjainak egy részére a járulékcsökkentés nyújthatna megoldást. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért hozzálátott annak vizsgálatához, hogyan, mikor és milyen mértékben lehetne mérsékelni a járulékokat. Elemzéseinket megkezdtük. Ebben a munkában számítunk a gazdasági szereplők képviselőire és az adószakma hozzáértőire is. Előbbiekkel a következő hetekben ülünk össze, utóbbiak a szeptember végére tervezett nemzeti adókonzultá-
ción fejthetik ki álláspontjukat.
– Az adókonzultáción – az esemény meghívója szerint – az adóhivatal és a szaktárca vezetői mellett részt vesz majd a hazai adószakma számos szereplője. Adódik azonban a kérdés: egyáltalán miért van szükség efféle fórumra, és miért éppen most trombitálják össze az adóügyi szakértőket?
– Konzultációt akkor érdemes tartani, ha megvizsgáltuk a körülményeket, felismertük a problémás pontokat, s tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni. Most ebben a helyzetben vagyunk. A magyar adórendszer az elmúlt években jelentős változáson esett át, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kész lennénk az átalakítással. Feltételezem, hogy – példának okáért – a járulékcsökkentés kérdésében is számos vélemény hangzik majd el a konzultáción. De bizonyosan szóba kerül az egyeztetésen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átszervezése is. Olyan hatóságot kell kialakítanunk, amely a lehető leginkább segíti a gazdaság fejlődését, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy a hivatal a csalárd résztvevőket gyorsan megtalálja és haladéktalanul fellépjen ellenük. A NAV év elején megkezdett átalakítása még nem fejeződött be, így a megfontolandó szakértői véleményeket beépíthetjük intézkedéseinkbe. Az adórendszert és az adóigazgatást a legújabb kihívásokhoz kell igazítani, ehhez pedig kellő segítséget kaphatunk a mindennapok gyakorlatát jól ismerő szakemberektől.
– Ha már a kihívásoknál tartunk: megoldandó kérdésekből bőven akad manapság, elég csak a migrációs válságra gondolnunk. Ennek kapcsán sokan – főleg nyugaton – azonban nem kihívásról, inkább lehetőségről beszélnek, s azzal érvelnek, hogy az ázsiai és az afrikai területekről érkezők a kontinens munkaerőgondjain is enyhíthetnek. Ezt ön is így látja?
– Az eddigi tapasztalatok szerint a migráció nemhogy nem csökkentette, inkább növelte a feszültségeket. Hozzá kell tennem azt is, hogy az Európai Unióban jelenleg nyolcszázalékos a munkanélküliség, vagyis volna a közösség államaiban is munkára fogható réteg. De az is lényeges, hogy az integráció körül komoly gondok vannak: az érkezők kevéssé vagy egyáltalán nem tudják hozzáigazítani mindennapjaikat az európai szokásokhoz, viszonyokhoz. Franciaország példáját említeném meg, ott a bevándorlók másod- és harmadgenerációs leszármazottjai is nehezen találják meg a helyüket a társadalomban, így a munkaerőpiacon is. Ezek miatt rendkívüli óvatosság javasolt ebben a kérdésben. Ami a hazai viszonyokat illeti, azokról azt mondhatom el: negyedmillió személy keres munkát jelenleg Magyarországon, a kormány elsőrendű feladata, hogy az érintetteket álláshoz juttassa. A magyar kormány a magyar munkavállalókért visel felelősséget és a magyar társadalomnak tartozik elszámolással.
– Ez a felelősségérzet és elszámolási kötelezettség jelenik meg az október 2-i kvótareferendumban is?
– Lényegesnek tartom, hogy minden magyar állampolgár felismerje a népszavazás tétjét. Ehhez két gazdasági szempontot említenék meg. Az egyik, hogy nemcsak Magyarország, de az Európai Unió lehetőségein is túlmutat több millió Ázsiából és Afrikából érkező szakképzetlen személy munkaügyi felkészítése. Az átképzések, a nyelvtanfolyamok és a szállás, utazás, egészségügyi ellátás garantálása olyan kiadásokat okozna, amelyhez a közösség gazdagabb országai sem mindig rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal. Másfelől eurómilliókban és százalékokban mérhető az a hátrány, amely a biztonságpolitikai kockázatok miatt az Európai Uniót érte már eddig is. A tömegek ellenőrizetlen beáramlása, majd az érintettek kötelező szétosztása biztosan nem mutat a megoldás irányába.
– A migrációs válság is közrejátszott abban, hogy a magyar kormány munkáját a jövőben két új egység, a stratégiai és a gazdasági kabinet segíti?
– A mai világban bármikor előfordulhat, hogy a kormánynak gyorsan és határozottan kell reagálnia gazdasági vagy világpolitikai fejleményekre. Manapság nem ritka, hogy Magyarországtól több ezer kilométerre történnek események, amelyek hatása akár pár órán belül érződhet idehaza, új helyzetet teremtve például a pénzügyi rendszerünk vagy a gazdasági szereplőink számára. S akkor az európai ügyekről még nem is beszéltünk. A két új kabinet a döntések gyorsabb meghozatalában segíthet.
– A gazdasági kabinetet ön vezeti majd. Kik alkotják a testületet, s mi lesz a grémium feladata?
– A kabinet munkájában részt vesznek állandó tagok, de rendszeresen csatlakoznak az üléseinkhez meghívottak is. Egyébként teljes az átfedés, hiszen a gazdasági és a stratégiai kabinetek állandó tagjai ugyanazok. Az állandó tagságot a nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnökséget irányító tárcavezető és az igazságügyi miniszter adja. Utóbbi szerepe lényeges a gazdasági kabinetben is, hiszen az alkotmányossági szempontoknak a gazdasági lépéseknél is érvényesülniük kell. A többi miniszter akkor kapcsolódik be meghívottként, ha valamely témakör vagy ügy érinti a tárcájukat. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pedig állandó meghívottja a grémiumnak. Ami a feladatot illeti: a gazdasági kabinet a megtárgyalt témákban döntést hozhat, határozatunk a kormányülés elé kerül, s ott már elegendő pusztán a jóváhagyás. Sok időt és energiát takaríthatunk meg, a kormány döntési folyamata ezzel felgyorsul, miközben több idő jut minden tárgyalt témakörre. Mód lesz arra is, hogy ha a gazdasági kabinet döntésével a kormány nem ért egyet, a téma visszakerüljön a kabinethez.
– Mikor tartja meg első ülését a gazdasági kabinet?
– Holnap ülünk össze először. A testület szerepét jelzi, hogy az ülés közel ötven napirendi pontból áll. Szó esik majd a múlt héten napvilágot látott friss GDP-adatról, amely szerint a magyar gazdaság a második negyedévben 2,6 százalékos bővülést ért el. Foglalkozni fogunk a Brexit következményeivel, vagyis azzal, milyen teendőket hárít a magyar kormányra, ha a britek elhagyják az Európai Uniót. A témakör lényeges, hiszen szeretnénk Magyarországra vonzani olyan vállalkozásokat, amelyek a kilépés miatt fontolgatják a kontinensre áttelepülést. De a Modern városok program állásáról és az államháztartás helyzetéről is egyeztetünk. A két új döntéshozó kabinet sokat tehet azért, hogy a kormány gyorsabb és alaposabb döntéseket hozhasson.
Forrás: Magyar Idők
