Folyamatosan bővül a hiányszakmák köre, már nemcsak informatikusból és autógyári munkásból, hanem varrónőből, valamint adminisztrátorból is hiány van – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves, betöltetlen álláshelyekről kiadott jelentéséből. Míg két évvel ezelőtt, 2014 első negyedévében a versenyszektorban 23,3 ezer álláshely volt betöltetlen, addig 2016-ra ez a szám jelentősen, 36 ezer főre emelkedett. A kimutatás alátámasztja az érdekképviseletek egyre nagyobb aggodalmát a szakemberhiánnyal kapcsolatban, azonban a lapunk által megkérdezett elemző szerint van még mozgástér a hazai munkaerőpiacon – írja a Magyar Idők.
A tavalyi első negyedévhez képest 33 százalékkal nőtt Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma, leginkább a versenyszférában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, első negyedéves, betöltetlen álláshelyekről kiadott jelentésében. Ez alátámasztja a szakmai érdekképviseletek aggodalmát arról, hogy egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Az adatokból kiderül: a legtöbb embert, valamivel több mint 14 ezer főt a feldolgozóipar foglalkoztatná, amely a 660 ezer álláshely 2,1 százaléka. Ilyen magas adatot az elmúlt 10 évben nem mért a statisztika. Az ágazaton belül gyakorlatilag minden szegmensben több mint ezerfős hiány van, a járműgyártásba keresik a legtöbb munkavállalót.
A varrónő is régóta hiányszakmának számít, ezért nem véletlen, hogy az üres álláshelyek aránya a textil, ruházat alágazatban is jelentős, több mint másfél ezer fő. A vállalatok munkaerőigénye közül kiemelkedik az adminisztratív, szolgáltatást segítő munkák aránya, de a tudományos ágazatok is szakemberekért kiáltanak. A diplomás, magasabb képzettséget igénylő ágazatokban is megmutatkozik a hiány. A legmagasabb, a nemzetgazdasági átlag kétszeresét meghaladó kereslet jellemezte a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágazatot. Míg két évvel ezelőtt, 2014 első negyedévében a versenyszektorban 23,3 ezer álláshely volt betöltetlen, addig 2016-ra ez a szám jelentősen, 36 ezer főre emelkedett.
Az országban jelentősen eltér a munkaerőigény. A betöltetlen álláshelyek fele a közép-magyarországi régióban mérhető, ezt követik a közép- és dél-dunántúli régiók. A statisztikai hivatal rámutatott: a különbség – részben a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően – az utóbbi két évben némileg változott. A munkaerőhiány azokban a régiókban is jelen van, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is. Ennek elsősorban a munkaerő-kereslet és -kínálat eltérő képzettségbeli szerkezete az oka. A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott.
Hiába az egyre növekvő munkaerőhiány és a csökkenő munkanélküliség, még mindig 100-150 ezer főt kell elhelyezni a munkaerőpiacon ahhoz, hogy teljes foglalkoztatottságról beszéljünk – mondta a Magyar Idők megkeresésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A munkaerőhiány még kezelhető a jelenleg inaktív, tehát a statisztikákban nem látható, Magyarországon élőkkel.
Az elemző szerint ezt elsősorban képzési programokkal, valamint a mobilitást, a munkába járást ösztönző intézkedésekkel lehet elősegíteni, többek közt munkásszállásokkal, egyéb, alacsony költségű lakhatási megoldásokkal. Sokan egészségügyi nehézségek vagy a képzettség hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni. Szintén pluszerőforrás érhető el a közfoglalkoztatottak integrálásával a versenyszektorba, amely egyelőre lassan halad. Török Zoltán hozzátette: nehéz, többlépcsős folyamat az előbb vázolt intézkedések végrehajtása, de van lehetőség a munkaképes lakosság nagyobb arányú foglalkoztatására.
Forrás: Magyar Idők
