Ritkábbá válik a kötelező lakossági kéményseprés. Sok helyen katasztrófavédők jönnek ki. A lakosságon kívüli kör ellátása bizonytalan – írja a Népszabadság.
Mától egy fillérbe sem kerül a lakossági kémények kötelező felülvizsgálata. Ennek sűrűségét a gáztüzelésű berendezések esetében a kormány egyről két évre változtatta. A szilárd tüzelésű kazánok ellenőrzési gyakoriságát két éve a kabinet fél évről egy évre növelte, ez nem változik.
Az ország nagy részén a kéményseprést eddig végző vállalkozók – többnyire az önkormányzatok szerződésbontása folytán – levonulnak. Így 1835 településen helyüket a katasztrófavédők veszik át. Úgy tudjuk, az ügyfélszolgálatot is e szerv megyei igazgatóságai végzik.
A fennmaradó megyékben, területeken továbbra is a jelenlegi vállalkozó száll ki. A fővárosban például marad az önkormányzati Főkétüsz. A kötelező lakossági szolgáltatásért a továbbiakban ugyanakkor senki sem kérhet ellenszolgáltatást.
A lépés része annak a folyamatnak, melynek során az önkormányzati vagy magyar magántulajdonú mikro- és kisvállalkozásokat az Orbán-kabinet módszeresen kivérezteti. A 2013-as rezsicsökkentés során a felülvizsgálatért elkérhető díjukat a kabinet megfelezte, majd megkétszerezte a berendezések kötelező ellenőrzései közötti időt. Ez ugyanilyen arányban csökkentette a cégek bevételeit. A jövőben a vállalkozások elvileg megkapnák az államtól munkájuk ellenértékét, de Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke korábbi tapasztalataik alapján e tekintetben rendkívül borúlátó. Szerinte a kötelező felülvizsgálat kinyújtásával bevételeik egy helyett immáron kétéves késéssel érkezhetnek meg, ami további cégeket sodor csődbe.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) által közölt térkép tanúsága szerint Budapesten kívül Vas, Zala, Fejér és Tolna megye egészében marad az eddigi vállalkozó. Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád megyében jórészt szintén változatlan marad a helyzet, csakúgy, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti térségében. A „Minden, ami kéményseprés” nevű Facebook-oldalon rendszeresen frissítik a megmaradó vállalkozók területeit bemutató, több kérdőjelet tartalmazó térképet. E helyszíneken elvileg szerződésük lejártáig, azaz akár 2024-ig maradhat ez az állapot. Ezután, vagy ha a társaság időközben mégis levonul, itt is a katasztrófavédelem lép be.
A BM OKF teljes mértékben felkészült a munkák ellátására – közölte megkeresésünkre Hajdu Márton tűzoltó alezredes, a BM OKF szóvivője. Erre 400 kéményseprőmestert és -szakmunkást vettek fel. Közel 5,3 milliárd forint költségvetési támogatást kaptak, amit elegendőnek ítélt.
Vámos szerint mától a kéményseprésben „káosz” következik, az iparág kivéreztetését pedig egy tompa élű késsel végrehajtott disznóvágáshoz hasonlította. A nemrég még 1500-1800 családot eltartó ágazat létszáma a kormányzati intézkedések nyomán ezer főre csökkent. A BM OKF színre lépésével és az ellenőrzések ritkításával közülük is további több száz főt kell elbocsátani.
A meghirdetett közbeszerzésekből arra következtetnek, hogy a BM OKF nem rendelkezhet a megfelelő eszközökkel. Gyanúsnak találja, hogy a kéményseprőknek gumicsizmát és alpinkötélzetet vennének, ami sokkal inkább a tűzoltók, mint az ő szükségletük.
A kéménysepréshez szükséges műszerek közbeszerzése jelenleg is zajlik – tájékoztatta lapunkat Hajdu. Most is vannak műszereik, amelyek beszerzése nem érte el a közbeszerzési értékhatárt. Mindez nem akadályozza a munkálatok megkezdését, mivel most csak a kiértesítések zajlanak; a megfelelő időben minden rendelkezésre áll majd – szögezte le. Nem zárta ki használt eszközök beszerzését sem, de e lehetőséggel eddig nem éltek. Gumicsizmát a rendszeresített, átszúrásbiztos lábbeli mellett és nem helyett vesznek a kéményseprőknek az esetleges sár ellen. Meglátása szerint az alpinkötélzet mellett ez is azt bizonyítja, hogy a BM OKF jobb, biztonságosabb munkakörülményeket biztosít munkavállalóinak.
Forrás: Népszabadság
