Magyarország kitörési pontja lehetne az informatika. Ám az iskolák eszközellátottsága hiányos, csak kevés tanár kezd bele a digitális pedagógia alkalmazásába, jelenleg ugyanis ez nem követelmény. Sok esetben még az informatikaórán is papírra jegyzetelnek a gyerekek. A Műegyetemre felvett hallgatók negyven százaléka lemorzsolódik, mert nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a követelményeket. A digitális gazdaságnak 21 százalékos a részesedése a magyar GDP-ben, közvetlenül és közvetve 400 ezer embernek ad munkát. Kérdés, mindez mire elég – írja a Magyar Idők.

Az átlagembernek az a képzete, hogy az informatikus rendszergazdaként a bénázó felhasználók hibáit javítja ki, illetve programozóként reggeltől estig a gép előtt ül, nullákat és egyeseket ír a végtelenségig.

Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatója szerint az informatika ma már jelentősen sokszínűbb, mint amit a régi, jellemzően hetvenes-nyolcvanas évekbeli sztereotípiák sugallnak. Az informatikus komplex problémákat old meg, rengeteg emberrel kommunikál.

A programozás a gyakorlatban messze nem pusztán matematikai problémamegoldás, a fejlesztői környezetek többségében az érték a megfelelő kombinációk megtalálása, a rendelkezésre álló erőforrások okos használata. Ráadásul, ha valakit az orvosi terület vagy a kereskedelem, esetleg az állattenyésztés, netán a közlekedés érdekel, ugyanúgy megtalálhatja a számításait informatikusként, hiszen ezek az iparágak is jelentős digitalizáción mentek keresztül. A bankszektorban dolgozók harmada informatikus, manapság a brókert sem a megérzései teszik jóvá, hanem az, hogy ügyesen tudja programozni, irányítani a kereskedőrobotokat.

– Fontos változás közepén vagyunk. Még él az emberekben a programozókkal kapcsolatos „kockafej” sztereotípia. És van is néhány cég, amelyik igényt tart erre. Azonban ez a kép gyorsan változik, mivel napjaink sikeres termékeit nem tudja fejleszteni, aki csak kódolni tud. Nem elég szép számsorokat írni, fontos, hogy a programozó a felhasználó fejével gondolkodjon. Olyan dolgot kell építenie, ami nem neki logikus, hanem a potenciális felhasználónak. Véget érni látszik a szakbarbárok kora, amikor „csak” kódolni kellett tudni. Több és komplexebb tudásra, ha úgy tetszik, holisztikus gondolkodásra van szükség. Csapatban kell dolgozni, már régen nem csak programozói tudásra van szükség – üzeni Adorján Kata, a világszerte tízmilliók által használt internetes prezentációkészítő szoftvert megalkotó Prezi HR-igazgatója.

A digitális gazdaságnak 21 százalékos a részesedése a magyar GDP-ben, közvetlenül és közvetve 400 ezer embernek ad munkát.

A digitális gazdaság része a kommunikáció, amely kizárólag digitális eszközöket használ, a szórakoztatóelektronika is digitalizálódott, a média kizárólag digitálisan rögzített anyagokkal dolgozik. A banki tranzakciók 98 százaléka digitális formában zajlik, az autó értékének negyven százaléka digitális elektronika. Hosszasan sorolhatnánk, hogy életünk más területein milyen meghatározó szerepet játszik a digitalizáció – amelyet jelentős részben informatikusok hoznak létre. Az informatikusként foglalkoztatott szakember négyszer annyi GDP-t termel, mint az átlagos hazai munkavállaló. Az eddigi fejlődés dinamikáját figyelembe véve a hazai piacon újonnan megjelenő szereplők évente 2500-3000 informatikust tudnának felvenni. A felsőfokú informatikai, információtechnológiai végzettséget igénylő feladatok száma exponenciálisan nő, ezzel az igénnyel azonban a képző intézmények nem tudnak lépést tartani. Nem csak nálunk, másutt sem. 2020-ra az EU országaiban csaknem egymilliós szakemberhiány várható.

– Az informatikai szakma nem kapja meg az oktatástól a megfelelően képzett szakembereket, így mélyen lehetőségei alatt teljesít mind gazdasági hozzáadott értékben, mind foglalkoztatásban. Megfelelő utánpótlással a jelenleginél 22 ezer emberrel tudna közvetlenül többet foglalkoztatni az iparág, és további negyven-ötvenezernek lenne munkája közvetetten.

Ez hat Audi gyárnyi alkalmazott – mondja Horváth Ádám.

„A szoftverfejlesztés és a tesztelés munkakörökben a legnagyobb a hiány, de egyéb specializált területeket is érzékenyen érint ez a jelenség. Ott tartunk, hogy a vállalatok egymással versenyeznek a kiváló szakemberekért.

A bérszint emelkedése azonban olyan költségtöbbletet okoz, amely veszélyezteti a versenyképességet. A negatív hatások már érzékelhetőek: a szakemberhiány visszafogja a beruházásokat és az ágazat teljesítményét.

Veszélyezteti a vállalatok versenyképességét, a közszférát és a kormányzati fejlesztéseket” – olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek a hazai informatikus- és IT-mérnökképzés helyzetének, problémáinak vizsgálatára végzett kutatásában. A kutatást végző BellResearch szerint a növekvő hazai szakemberigényt az agyelszívás is fokozza, a visszavándorlás egyelőre ritka. A demográfiai folyamatokkal (népességfogyás, öregedés) és a Z generáció (az 1990-es évek végén vagy az után születtek) munkába állásával (kiváló nyelvismeret, nagyfokú mobilitás) a problémák növekednek. Ugyancsak gond, hogy kevés nő jelentkezik erre a pályára.

– Egy cég, amely versenyképességre törekszik, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a szürkeállomány nagyjából feléről lemondjon. Cégünk felső vezetésének több mint a fele nő, erre nagyon büszkék vagyunk – tájékoztat

Friedl Zsuzsanna, a Microsoft HR-vezetője, akitől megtudjuk, hogy világszinten már több jó kezdeményezéssel próbálkoztak.

Ilyen például a DigiGirlz, a Lányok Napja, amelyben a Microsoft is részt vesz – idén április 27-én több mint 150 lány ment a cég irodájába, hogy helyben ismerkedjen az ottani munkával. A világcégnél fontosnak tartják a digitális írástudás fejlesztését és a programozás oktatását is.

E cél érdekében tananyagot is készítenek, nemzetközi kezdeményezéseket és magyar programozással foglalkozó alapítványokat támogatnak.

A fiatalok mégis mellőzik ezt a pályát, miközben az átlagosnál jelentősen könnyebb és gyorsabb az elhelyezkedés.

Az ilyen szakos hallgatók közül sokan már a diploma megszerzésekor is főállásban dolgoznak. Anyagiak tekintetében az informatikus friss diplomások a legmegbecsültebbek. Ezért is nehezen magyarázható, hogy az informatikai képzésre jelentkezők és felvettek száma 2001–2014 között a kétharmadára csökkent. Az utolsó öt év adatai is összességében fogyást mutatnak. Nincs valódi verseny a bekerülésért. A végzősök számát a rendkívül magas, 52 százalékos lemorzsolódás is csökkenti.

– Mindez nem azt jelenti, hogy nem nő az informatikusok száma, csak egyre többen helyezkednek el felsőoktatási végzettség nélkül, amit az ágazat igyekszik belső képzésekkel pótolni – árnyalja a képet Horváth Ádám.

A kerettantervben előírt informatikaóra-számok elégtelenek, az informatika elszigetelt tárgyként van jelen a középiskolákban, más tantárgyak oktatásában legfeljebb az alapvető felhasználói ismeretek szintjén jelenik meg. Az iskolák informatikaieszköz-ellátottsága hiányos, az eszközpark gyorsan avul, a pótlás megoldatlan. Csak kevés pedagógus kezd bele a digitális pedagógia alkalmazásába, jelenleg ugyanis ez nem követelmény. Sok esetben még az informatikaórán is papírra jegyzetelnek a gyerekek.

A középiskolások informatikaképzete is téves. Amit ezen a néven tanulnak, az digitális alapkompetencia; amit ezen túl informatikának vélnek, az közösségi média és játék.

Nem csak az informatika tart igényt jól képzett szakemberekre. Hazánkban a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti kereslet 2010-hez képest 2020-ra 18,3 százalékkal fog növekedni. A Magyar Innovációs Szövetség áprilisi közgyűlésen Palkovics László oktatási államtitkár ugyanakkor arról beszélt, hogy az ország az elmúlt években fokozatosan szembesült azzal, hogy mind kevesebb fiatal jelentkezik matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre, az ilyen végzettségű munkavállalók hiánya pedig a gazdaság stabilitását veszélyezteti. De miért nem jelentkeznek ilyen pályákra a fiatalok? Például azért, mert ezekről a pályákról torz kép alakult ki a középiskolások körében: az informatikusok „kockák”. Probléma, hogy a felsőfokú képzéshez a középiskolai matematika- és fizikaoktatás nem adja meg a kívánt alapot. A Műegyetemre felvett hallgatók negyven százaléka lemorzsolódik, mert nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a követelményeket.

– A legfontosabb probléma éppen az iparral való együttműködés hiánya – véli Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, egyúttal a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

– Az egyetemek érdemben nem néztek szembe a felsőoktatás tömegesedésével. Míg a nyolcvanas években az érintett korosztály kevesebb mint tíz százaléka került a felsőoktatásba, ma ennek a többszöröse tanul ott. Egy modern országban az érintett populáció 30-35 százalékának diplomásnak kell lennie, ezen nincs vita, ám a felsőoktatásnak ma más módszerrel kell dolgoznia, mint amikor egy nagyon szelektált korosztályt oktatott. Nem történt meg az a módszertani változás, amely választ adhatott volna, hogy mit tegyünk ennyi hallgatóval. Ennek logikus következménye a megengedhetetlen méretű lemorzsolódás.

A doktori képzésre beiratkozott hallgatók 23 százaléka szerez tudományos fokozatot, ami roppant alacsony arány. A magyar közvélemény úgy véli, hogy a doktori fokozat szerzése az akadémiai intézetek szakmai utánpótlását szolgálja. Pedig Szabó Gábor szerint ez nem így van. Az Egyesült Államokban foglalkoztatott PhD-sok több mint fele az iparban dolgozik. Nálunk nem képeződött le ez a folyamat. A tudományos utánpótlás kitermelése is fontos, ugyanakkor a műszaki, informatikai és természettudományos területen igenis az ipar igényeinek megfelelően kellene jelentősen emelni a kiadott fokozatok számát.

Az előrelépés érdekében az oktatási kormányzat három fontos módosítást tett. Egy évvel megnövelték a képzési időt, azaz a korábbi három év helyett négy évig kapnak ösztöndíjat a tudományos fokozatot elérni óhajtók. Ez a négy év azonban két részre oszlik.

A második év után a doktori iskolát fenntartó egyetem komplex vizsgát ír elő, amelynek célja annak eldöntése, hogy a hallgató alkalmas-e a fokozat megszerzésére. Ha nem megy neki, akkor jobb, ha abbahagyja. Ugyancsak változott az ösztöndíj mértéke. 2012-ben ugyan százezer forintra emelkedett a havi összeg, de ez sem elég. Idén szeptembertől a doktori ösztöndíj a képzés első két évére 140 ezer forintra, a komplex vizsgát sikeresen teljesítő doktorjelöltek esetében pedig 180 ezer forintra emelkedik. Ez az összeg már versenyképes lehet a munkaerőpiacon elérhető diplomásbérekkel. A jelentkezések számából kiderül, hogy elérte-e célját ez a kezdeményezés.

A duális képzés ugyancsak enyhítheti a gondokat. Ennek lényege az, hogy az elméleti oktatás az iskolában, míg a gyakorlati képzés a felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalkozásnál folyik.

A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a vállalatnál, mint a felsőoktatási intézményben, és a teljes tanulmányi időre – hallgatói munkaszerződéssel – juttatást kapnak. A képzés rengeteg pluszmunkával jár, ám cserébe vonzó elhelyezkedési lehetőséget is garantál. Az idei tanévre 21 felsőoktatási intézménnyel együttműködő kétszáz szervezet 440 hallgatót vett fel. Ősztől 24 felsőoktatási intézmény 545 vállalat bevonásával, 2850 tervezett hallgatói létszámmal indítana duálist képzést – a legnépszerűbbek a műszaki, gazdasági és informatikai képzések. A vállalatok számára értéket jelent ez a forma, hiszen az utánpótlásukat építik ezzel. 2022-re tízezer ilyen hallgatóval számolnak.

A szakemberhiányt a Prezi is megérzi, és persze megtapasztalja az elvándorlást is, mert akinek piacképes a tudása, bárhová el tud menni.

– Éppen ezért mi olyan céget építünk, és olyan feladatokat adunk, amelyek elég vonzóak a magyar mérnököknek, hogy itthon maradjanak, vagy akár a külföldieknek, hogy ideköltözzenek – állítja a „prezis” Adorján Kata. Évente több nonprofit konferenciát szerveznek, hogy a világ legjobb szakértői jöjjenek el Magyarországra, és adják át tudásukat a programozóknak. Illetve azt remélik, hogy a saját példájukon keresztül sokaknak vonzóvá tudták tenni ezt a pályát. Reményeik szerint a Prezi bebizonyította, hogy ebben a szakmában a világpiacon is boldogulni képes cég építhető fel – itthon is. Szerencsére nem a Prezi az egyetlen informatikai cég, amelyik képes volt erre.

Ha idősebb vagy…

Mark Zuckerberg Facebook-vezérigazgató 2007-ben bökte ki egy előadásában, hogy a fiatalok szimplán okosabbak – az idősebbeknél persze. A kijelentés vihart kavart, és rávilágított arra a jelenségre, hogy a vezető informatikai cégeknél nemcsak a nők vannak messze alulreprezentálva, hanem az idősebb generáció tagjai is egyre kisebb számban képviseltetik magukat. Míg az információtechnológiai ipar korábban többnyire meritokráciaként működött (tehát mindenkit kizárólag a képességei, tudása alapján ítéltek meg, minden más tulajdonságától függetlenül), mára ez átfordult egy „ne vegyél fel senkit harminc felett (de negyven felett semmiképp)” jellegű mentalitásba – olvasható az ITHub.hu egyik tavalyi bejegyzésében. Több világcég keveredett már bajba olyan álláshirdetés miatt, amelyben kifejezetten fiatalokat keresnek. A jelenséget jól írja körül egy 2013-as cikk arról, hogy milyen érzés volt a BuzzFeed legidősebb alkalmazottjának lenni.

A cikk írásakor 53 éves szerkesztő elmondása alapján szinte az összes munkatársának az apja lehetett volna, és nagyon elveszettnek érezte magát a munkahelyen. Néhány hónappal később „alkotói nézeteltérések” miatt végül kirúgta a nála 15 évvel fiatalabb főnöke. – Az idősebbek csak akkor kerülnek hátrányba, ha ugyanonnan indulnak, mint a fiatalok, azaz ők is most kezdik el a tanulást. Ez akkor jelenik meg, ha az idősebb informatikus hosszú ideig nem képezte magát, nem tartotta naprakészen a tudását, és most gyakorlatilag újra kell tanulnia mindent. Ilyenkor tényleg hátrányba kerülnek – árnyalja az előbbi képet. Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatója. Minden egyéb esetben a tapasztalat inkább előnyt jelent, amit a megfelelő feladatválasztással lehet kihasználni. Az idősebb munkavállaló inkább a szervezési, kompatibilitási feladatokra koncentráljon, ne a napi 16 órás kódolásra. (Ö. Z.)

Forrás: Magyar Idők