A Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgetik a szakszervezetek a cafeteria készpénzesítésével kapcsolatos kérdések ügyében - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pénteken Budapesten.

Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján Palkovics Imre kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.

Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján Palkovics Imre kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.

Csak a bérnövekedés elfogadható

A béren kívüli juttatások rendszere a munkavállalók kiszámítható, irányított költéseinek egy megbízható keretet adott - tette hozzá a szakszervezeti vezető. A munkástanácsok elnöke szerint Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszere nagyon széles körben jött létre, érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke megjegyezte, hogy a béren kívüli juttatások napjainkban 1,8 millió munkavállalót érintenek, és közel 50 000-re tehető azoknak a munkáltatóknak a száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria-rendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe. A MASZ nem ellenzi, hogy a cafeteria-rendszert más pályára tereljék, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet - fogalmazott Kordás László.

Nem a béren kívüli juttatás a baj

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a kormány által létrehozott, nem versenyképes cafeteria-rendszert találta rossznak, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. A SZEF elnöke szerint a kormány kezdeményezése a

cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.

Visszajöhetnek a régi cafeteriás cégek

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. A kormány azonban ezt nem akarja - fűzte hozzá.

Kordás László a nemzetközi cégek ismételt beengedésével kapcsolatban megjegyezte, a nemzetközi cégek révén a magyar piacon egy egészséges verseny alakulna ki. Palkovics Imre azonban a felvetésre reagálva elmondta, a korábbi szabadpiaci utalványforgalmazói rendszerben a nemzetközi vállalatok által termelt profit révén 18 milliárd forint vándorolt ki Magyarországról.

Forrás: Origo