A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói és munkáltatói oldalának szereplői eltérően ítélik meg Orbán Viktor miniszterelnök felvetését a cafeteria „készpénzesítéséről”, a VKF-fórum résztvevői pénteken formáltak véleményt erről az MTI megkeresésére.    

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke úgy vélekedett, ha a jelenlegi járulékok mellett megy végbe a cafeteria kézpénzére átkonvertálása, akkor ez sem a vállalatok, sem a munkavállalók szempontjából nem okoz lényeges különbségeket.  

Az MGYOSZ alelnöke azonban rámutatott arra, hogy az esetleges változás érzékenyen érintené a vendéglátást, a szállodaipart és az idegenforgalmat, hiszen ezen ágazatok felfutásában jelentős szerepe volt a SZÉP-kártyák révén elért bevételeknek.  

Rolek Ferenc hangsúlyozta: az átváltás önmagában nem jelent problémát, a kérdés az, hogy milyen feltételekkel, milyen szabályozási környezetben valósul majd meg a miniszterelnök felvetése.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke úgy vélte, maga az alapgondolat nagyon jó. Amennyiben megvalósul a miniszterelnök felvetése, az alapvetően  egyszerűsíti a jelenlegi bonyolult rendszert - tette hozzá.

Egyetértett az MGYOSZ alelnökével abban, hogy a rendszer átalakítása negatívan hat a turizmusra. Az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke szerint a cafeteria készpénzesítésének nem lesz negatív hatása a kereskedelemre. Várhatóan a témakörben a VKF keretein belül rövid időn belül elkezdődnek a tárgyalások - tette hozzá.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt emelte ki, hogy a cafeteria, a béren kívüli juttatás rendszerét védeni kell, mert társadalmilag hasznos fogyasztásra (étkezés, turizmus, nyugdíj- és egészségbiztosítás) ösztönöz.

A VOSZ főtitkára szerint a cafeteria „készpénzesítése” ellen szól, hogy a béren kívüli juttatás a társadalmi gondoskodás egy formája, megléte érték a munkavállaló számára, rendezett munkaügyi viszonyt tükröz. Napjainkban Magyarországon közel 2 millió munkavállaló részesül cafeteriában - emlékeztetett.

A VOSZ főtitkára fontosnak nevezte azt is, hogy a cafeteria célzottan a magyar fogyasztást segíti. Példaként említette a magyar tulajdonú kiskereskedelmet, amelynek a VOSZ főtitkára szerint nagyon jót tesz a cafeteria felhasználása. A belföldi turizmus kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tulajdonban lévő vendégházak, panziók, kisebb szállodáknál a forgalom 20-30 százalékának forrása szintén a béren kívüli juttatás.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke egyetértett a miniszterelnök felvetésével, a cafeteria „készpénzesítésével”. Úgy vélekedett, hogy a béren kívüli juttatás készpénzben történő kifizetése hozzájárulhat az alacsony bérszínvonal emelkedéséhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a béren kívüli juttatás készpénzesítése révén ki lehetne iktatni azt az apparátust, amely a különböző üdülési csekkek, étkezési jegyek forgalmazásával foglalkozik.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint nem lehet egyértelműen megítélni a miniszterelnök felvetésének hatásait. Beszámolt arról, hogy csütörtökön levélben fordultak a miniszterelnökhöz, hogy a munkáltatók mellett  szakszervezeti körben is vitassák meg a munka világát érintő kérdéseket.  

A Liga Szakszervezeteket az MTI nem tudta elérni pénteken.