Újból tárgyalásokat kezdeményez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a kormánnyal a közoktatásban kialakult tarthatatlan állapotokról - egyebek mellett erről határozott a szakszervezet kongresszusa múlt szombati ülésén. Jelezték: ha a tárgyalások eredménytelenül zárulnak vagy - fogadókészség híján - azokra nem is kerülne sor, utcai demonstrációtól, sőt munkabeszüntetéssel járó sztrájktól sem riadnak vissza.
A PSZ bejelentése vegyes érzelmeket generált, a visszajelzésekből ugyanis kiderült, a közoktatásban dolgozók egy része úgy véli, a tárgyalások ideje lejárt, azonnali és kemény lépésekre lenne szükség. Ám a munkabeszüntetés - bár a Hívatlanul Hálózat sztrájkfelmérése szerint arra egyre több pedagógus hajlandó lenne - a végső eszköz, amihez a szakszervezet nyúlna.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke a Népszavának elmondta: megérti, hogy a tanárok türelmetlenek, ám a megmozdulásokhoz vezető úton a fokozatosságot be kell tartani, előbb tárgyalni kell. „Három év tapasztalatai alapján készítettünk jelentést a közoktatás helyzetéről, emellett a káosz megszüntetésére tett megoldási javaslatainkat is elküldtük a szaktárcának" - mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a kormány számára a decemberi hónap elegendő kell legyen álláspontjuk kialakítására, a tárgyalásokra pedig január elején kerülhetne sor. Kudarc esetén pedig jöhet az utcai demonstráció vagy a sztrájk. Utóbbihoz viszont széleskörű összefogásra lenne szükség, egy ilyen megmozdulás ugyanis akkor lehet sikeres, ha nagy társadalmi támogatottsággal bír. Galló Istvánné szerint nem kizárt, hogy a közszféra egyéb ágazatai is csatlakoznának.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) készen áll az összefogásra. Mendrey László elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges sztrájk feltételei még ma sem ismertek, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ugyanis már másfél éve nem hajlandó közölni, munkabeszüntetés esetén milyen elégséges szolgáltatásokat kell biztosítani az iskolákban - s Mendrey szerint ezt nem is fogja megtenni, hiszen a Klik mögött álló hatalomnak ez nem áll érdekében. „Pedig jobban járna az állam, ha egy erőteljes szakszervezeti nyomásnak enged, minthogy egy kontrollálatlan sztrájkhelyzettel kelljen szembenéznie, hiszen akár ez utóbbira is sor kerülhet" - véli Mendrey, hangsúlyozva: a sikerhez más szakmai szervezetek, és nem utolsó sorban a szülők bevonására is szükség lenne. Mendrey szerint azok a szülők, akikkel az iskolákban tartják a kapcsolatot, kiállnak mellettük, ám a szülőket tömörítő szervezettel, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületével (MSZOE) nem felhőtlen a viszony, a szakszervezet viszont velük is együtt szeretne működni.
„Rengeteg panasz érkezik hozzánk, ám alig van jogorvoslati lehetőség a tankerületeknél, a szülők nincsenek is felkészülve" - mondta lapunknak Keszei Sándor. A MSZOE elnöke szerint a szülők is elégedetlenek, ám egyre többen vannak, akik ki mernek állni gyermekeikért. Keszei is úgy véli, hogy azonnali összefogásra lenne szükség, s a MSZOE hajlandó lenne együttműködni a szakszervezetekkel, ha sikerülne közös célokat megfogalmazni. Keszei szerint a közoktatásban kialakult helyzetért a tanárok is felelősek, s azt is sérelmezi, hogy több iskolában tömegesen buktatnak meg és rúgnak ki diákokat, a tanárok viszont nem tesznek semmit. Jelezte: bárkivel összefognának, ám semmiféle munkaidőben szervezett sztrájkot nem támogatnak.
Galló Istvánné ugyanakkor hangsúlyozta: mindez nem a tanárokról, hanem a gyerekekről szól, az ő érdekükben kell összefogni, megmozdulni. „A társadalomnak fel kell ismernie, hogy a közoktatásban hozott rossz döntések legnagyobb vesztese a gyerek, azok hatását hosszútávon az egész társadalom viseli. Ezt kell megértenie a kormánynak és a szülőknek is".
Forrás: Népszava
