Legkésőbb jövő hétre megtudhatjuk, hogy mennyi tanár is hiányzik a rendszerből – erről beszélt Szűcs Tamás az ATV Start című műsorban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ugyanis ekkor találkozik a Klebelsberg Központ vezetőjével.
Az ATV Start vendége volt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki arról beszélt, hogy a hétvégén, esetleg a jövő hét elején találkozik Hajnal Gabriellával, a Klebelsberg Központ (KK) vezetőjével. Az ok egész egyszerű:
Szűcs Tamás szeretne tisztán látni abban a számháborúban, amely a tanév megkezdése után uralja a sajtót, miszerint milyen mértékű a tanárhiány az iskolákban.
Mint mondta, szeptember 15-én zárult a tantárgyfelosztás, az egész pedagógus társadalom mintegy feléről ugyanis pontos adatokkal rendelkezik a KK, amit Szűcs is szívesen „megismerne”. A elnök szerint, bár többet fog tudni a találkozást követően, mégis csak az állami fenntartású intézményekről lesz tudomásuk, az egyházi és alapítványi iskolákról nem.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke
Az utóbbi időben olyan hírek láttak napvilágot, hogy
a tanárok több iskola között ingáznak, bizonyos esetekben akár 50 kilométert is, az ingázás pedig a munkaidejük részét képezi.
Arról is mesélt, hogy a rendszerben szereplő kollégák legtöbbjének a munkaszerződése egyetlen telephelyhez kötött, s módosítani kellene azt ahhoz, hogy más telephelyen is taníthassanak. Kiemelte: ha aránytalanul nagy terhet jelentene ez, akkor ne írják alá a közös megegyezést, és a munkáltató gondoskodjon arról, hogy helyben kapjon elegendő feladatot.
Szűcs Tamás azt tapasztalja, hogy a tanárok többsége nincs ezzel tisztában.
A diákok részéről fennállhat az a veszély is, hogy egy ingázó pedagógus kevésbé tud több diákra figyelni.
A kérdésre, hogy melyik a kevésbé előnytelen a tanulónak: ha a tanárok ingáznak, de a szakterületüket tanítják, vagy ha nem ingáznak, de nem is szakpedagógustól tanulhatnak egyes tantárgyakat, Szűcs azt mondta: bár egyik megoldás sem jó, de papíron akkor sérül jobban a gyermek joga, ha nem szakos tanár tanítja. Az elnök fontosnak tartja, hogy a pálya presztízse emelkedjen, mert
az elit gimnáziumokból „jó”, ha kétszáz diákból egy tanárnak áll.
Mindeközben a Klebelsberg Központ a Magyar Időkben üzent, szerintük ugyanis nem lehet országos pedagógushiányról beszélni, csak természetes fluktuációról. Mint írták, a köznevelési intézményekben átmenetileg mindig lesznek üres álláshelyek, hiszen a tanárok életkörülményeiben akadnak változások, ilyen a nyugdíjazás, vagy a gyermekvállalás, amelyek kihatnak erre.
A KK azt is megírta, hogy Magyarországon továbbra is az OECD-átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, ráadásul a tankerületi központok fenntartásában működű intézményekben a 2017/2018-as tanévhez képest összességében a szeptember 15-i állapot alapján ezerkétszáz fővel több a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. Majd hozzátették: a balliberális kormányok 2010 előtt mindent megtettek, hogy elvegyék a fiatalok kedvét a pedagóguspályától. Ma viszont egyre vonzóbb a hivatás, amit az 50%-os béremelés is igazol szerintük.
Forrás: atv.hu