Az ORFK két hónapja leírta: fizetett túlórák nélkül nem biztosítható a folyamatos közterületi rendőri jelenlét. Megoldást is javasoltak. Ám a kormány úgy tesz, mint ha erről nem tudna. Mire készülnek?

 A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy a kormány csak teszteli a társadalom reakcióit. Bárdos Judit a Zoom.hu-nak azt mondta: ha sikerül komolyabb balhék és működési zavarok nélkül megoldani, hogy a rendőrök a túlóráik után a jövőben ne pénzt, hanem szabadnapot kapjanak, félő, hogy igen rövid időn belül más ágazatokban is áttérnek majd erre a gyakorlatra.

Bárdos Judit, Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke

 A kormánytisztviselők a legtöbb helyen már ma sem kapnak pénzt a túlmunkáért, szabadnappal fizetnek nekik

mondta lapunknak Bárdos.

A szakszervezeti vezető attól fél, megismétlődik az, ami 2011-ben történt. Akkor a 40 éves nyugdíjas rendőrökkel példálózva egy tollvonással megszüntették a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét a rendőrségnél, a tűzoltóságnál és a büntetés-végrehajtásban. Hatalmas botrány lett belőle. A rendvédelmiek tüntettek, az ellenzék tiltakozott, de a kormány nem visszakozott.

– Később ezt a gyakorlatot más ágazatokra is kiterjesztették – emlékeztetett Bárdos Judit. 

Fokozatosan mindenütt megszűnt a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége.

Bárdos azt mondta, úgy látja, most ugyanazt a forgatókönyvet követi a kormány, mint hét éve. A rendvédelmi életpályamodellre hivatkozva, amely alapján 2015-től 2019 január elsejéig – a 2015-ös szinthez képes – a másfélszeresére nő a rendőrök fizetése (és persze más rendvédelmi dolgozóké, a titkosszolgáké, katasztrófavédelmiseké, a börtönőröké is),

a kormány azt a látszatot próbálja kelteni, hogy hű, de nagyon megbecsüli a rendőröket.

– Ez azonban nem igaz! Sem a megbecsülés, sem pedig az 50 százalékos rendvédelmi béremelés! – állítja Bárdos. –

Számításaink szerint a rendőrök fizetését a kormány csak átlagosan 9-10 százalékkal emelte.

A BRDSZ elnöke szerint ugyanis, amikor a rendőri béremelésről beszél a kormány, nem veszi figyelembe, hogy az évek során nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbért és a garantált bérminimum emelését mindenki megkapta, mert mindenkinek jár, nemcsak a rendőröknek. Bárdos leszögezte:

– A rendőrök fizetése úgy emelkedett tehát a másfélszeresére, hogy ők is megkapták azokat a béremelést, amit mindenki más, amit a rendőri életpályamodell nélkül is megkaptak volna. Azon felül viszont, az életpályamodell keretében, tehát azért, mert a rendvédelem területén dolgoznak, már ténylegesen csak a 9-10 százalékot emelt a kormány. Nem többet.

Bárdos szerint azért torz és hazug ötven százalékos béremelésről beszélni, mert azzal a kormány azt a látszatot kelti, hogy a rendvédelmi dolgozókat a más ágazatokban tevékenykedőket lényegesen jobban megfizeti a kormány. Ez azonban szerinte nem igaz. Olyan mértékben legalábbis biztosan nem, mint azt a kormány állítja.

A fizetett túlórák három éve törvénybe foglalt eltörlésétől Bárdos nem tart.

– Meg fogják oldani, hogy kifizessék a túlmunkát, ahogy eddig – állítja Bárdos.

A szakszervezeti vezető szerint a Belügyminisztérium és ORFK vezetése is tisztában van azzal, hogy a

túlóráztatás nélkül a rendőrség működésképtelen.

Ezt a új országos rendőrfőkapitány, Balogh János is elismerte a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán. Ráadásul sok rendőr egy év alatt annyit túlórázik, hogy ha azt mind szabadnapban adnák ki nekik, negyed- vagy akár fél évet is otthon kellene maradniuk.

 Ki fog akkor dolgozni helyettük? Nyilván a társaik. Majd túlórázni fognak, hogy el tudják végezni azoknak a munkáját is, akik éppen a túlmunkájukat csúsztatják le. De ez idő alatt nekik is sok túlórájuk gyűlik össze, idővel majd ők mennek el negyed- vagy fél év szabadságra, és kezdődik minden elölről 

magyarázta Bárdos.

A rendőrök többsége a szakszervezeti vezető szerint már eleve úgy szervezte meg az életét, úgy kalkulálja a havi fizetését és úgy tervezi a kiadásait, hogy számol bizonyos mennyiségű túlórával, és az azért járó pénzzel. Ha jövőben a túlmunkát nem fizetik ki, sok rendőr családi költségvetése összeomolhat, főleg a fiataloké.

– Az új rendszert, ha így marad, a fiatalok szívják meg elsősorban – szögezte le Bárdos.

A szolgálati törvény alapján ugyanis tíz év szolgálati idő után kaphatnak a rendvédelmi dolgozók úgynevezett korpótlékot.

A fizetett túlóra megszűnése ezért a fiatalok számára még komolyabb érvágás lesz, mint az idősebbeknek, akik januártól már megkapják majd korpótlékot.

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács június 15-én levélben ezért is kérte Pintér Sándor belügyminisztertől – egyebek között –, hogy a korpótlékhoz szükséges szolgálati időt csökkentsék tízről öt évre. Nem kaptak választ.

– Megjósolhatatlan hogyan reagál majd az állomány, ha tényleg megszűnik a fizetett túlóra – mondja Bárdos. –

Csak találgatni lehet, hogy lesz-e tömeges leszerelés vagy sem.

A szakszervezeti vezető szerint mivel az országban súlyos munkaerőhiány van (a rendőrségen is), aki úgy érzi, hogy nem azt kapta, amit a toborzók ígértek neki, amikor rendőrnek állt, jelenleg könnyen talál magának más, könnyebb, kevésbé kötött és jobban fizető munkát.

Két hónapja a rendőri vezetők már kérték

A Zoom.hu birtokába került Papp Károly korábbi országos rendőrfőkapitány és Pozsgai Zsolt személyügyi főkapitány-helyettes Pintér Sándornak írt levele. A rendőri vezetők abban – egyebek között – azt írták a belügyminiszternek, hogy a folyamatos közterületi jelenlét túlóráztatás „nélkül nem biztosítható”. Leszögezték továbbá, hogy akkor sem lesz elegendő rendőr az utcákon, ha túlmunkáért csak szabadnapok kiadásával „fizetnek”. Papp és Pozsgai „az illegális migrációval és a terrorfenyegetettséggel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása és a közbiztonsági deficit deficit megelőzése érdekében azt javasolták Pintérnek: kezdeményezzék a szolgálati törvény módosítását annak érdekében, hogy 2022. december 31-ig a szabadnap kiadása mellett maradjon meg a lehetőség a rendőrségen a túlmunkák kifizetésére. Lapunk úgy tudja, hogy a Belügyminisztérium az ősszel egy salátatörvény keretében a Papp-Pozsgai-levélben leírt módosítást (vagy legalábbis valami ahhoz nagyon hasonlót) terjeszt a kormány, majd a parlament el. Forrásaink szerint azonban a módosítás fejében a Belügyminisztérium elvárja majd, hogy a jövőben gyakrabban és szigorúbban ellenőrizzék, hogy kizárólag szakmailag indokoltan rendelnek-e el fizetett túlórákat.

Forrás: zoom.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!