A közszolgálati dolgozókat tömörítő legnagyobb szakszervezet július 17-ére sztrájkot hirdetett az önkormányzati dolgozók körében. A követelések egyik fő pontja, hogy azoknál, akiket nem érintenek a 2017-es központi béremelések, legyen egy 25 százalékos idei, majd 12 százalékos jövő évi béremelés. (Ugyanekkora emelés volt/lesz egyébként a bérminimumnál.) – írja a 24.hu.

Ennek kapcsán a Policy Agenda azt nézte meg, hogyan alakulnak a bérek a közigazgatásban és van-e bérkülönbség a Visegrádi-országokhoz képest.

Furcsa növekedés

A magyar nemzetgazdaságban 2010 és 2016 között a bruttó bérek 30 százalékkal nőttek. Ágazatonként, részletesebben vizsgálva: a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók számára ez a növekedés 28 százalékos volt. Azaz valamivel kisebb, mint a nemzetgazdaság egészében.

Ugyanakkor ez a csoportosítás meglehetősen tág, hiszen sok, különböző területet foglal magában. Résztelesebb bontásban nézve már azt látjuk, hogy ha a rendvédelmet (honvédség, rendőrség), igazságszolgáltatást kivesszük, akkor a „klasszikus” közigazgatásnál a béremelkedés mértéke már csak 19%. Ez pedig jóval elmarad a védelem mögött, és a nemzetgazdasági átlagtól is.

Ez az évi kb. 1,5 százalékkal kisebb béremelkedési ütem azt jelentette, hogy ezen a logikán egy átlag keresettel rendelkező „általános közigazgatási területen” dolgozó a tavalyi évben havonta nettó 18 ezer forint bértől esett el. Azaz ennyivel többet keresett volna, ha a nemzetgazdasági átlagnak megfelelően emeli a közigazgatásban dolgozók keresetét a kormányzat.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól

A Policy Agenda megnézte a Visegrádi-országok statisztikai hivatalainak részletes adatait is, hogy lássuk mi is a magyar helyzet a versenytársakhoz viszonyítva. A közigazgatási dolgozók béreinek összehasonlítása azért nyújt – álláspontjuk szerint – jó támpontot egy ország bérrendszerének értékelésére, mivel sok tekintetben egymással megfeleltethető területekről van szó. Azaz nincs jelentős különbség egy szlovák, vagy egy magyar közigazgatási rendszer között, így nem is lehet arra hivatkozni – mint a gazdaság egyéb területeinél – hogy más a gazdasági szerkezet, más a bérigény.

Mivel az adatok a csak „általános közigazgatásra” vonatkozóan nem állnak mindenhol rendelkezésre, ezért a tágabb kategóriát (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás) vették viszonyítási alapnak.

Első ránézésre számukra az adatok nem is tűntek rossznak, legalábbis, ha a tendenciákat nézték. 2010 és 2016 között ugyanis Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó bérek a nemzetgazdaság egészében és a vizsgált szektorban is.

De a nettó béreket nézve, és euróba átszámolva már sokkal jelentés különbség mutatkozik, és nem a mi javunkra. A magyar bérek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal kisebbek, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal maradnak el a csehországiaktól.

Ennél is rosszabb a helyzet Romániával összehasonlítva a magyar adatokat. Nettó értéken, euróban átszámolva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, mint a román. Ráadásul úgy, hogy 2010-ben még 34 százalékkal magasabb volt nálunk a nettó, mint szomszédunknál.

Összességében tehát, bár az elmúlt években valamelyest javult hazánkban az általános közigazgatásban dolgozók helyzete, a kormány nem tekintette őket prioritásnak. annak ellenére, hogy az állami alkalmazottak 14 százalék
a dolgozik ezen a területen – állapítja meg a PA. A legnagyobb gondot azonban nem az jelenti szerintük, hogy például a rendvédelmi területhez képest (ez láthatóan prioritást élvező terület) máshol nem volt jelentős a növekedés. Hanem az, hogy a V4-eken belül, vagy Romániához képest euróba átszámolva mekkora különbség van a közigazgatási dolgozók bére között.

Forrás: 24.hu