Magyarországon, ez a statisztikai adat rendkívül csalóka. Alaposabban is górcső alá véve a helyzetet például kiderül, hogy a jól fizető kevesek húzzák fel az átlagot. De a társadalmi rétegek elszakadását a földrajzi bontás mutatja leginkább, a legszegényebb magyar településeken élők ugyanis gyakorlatilag „vegetálnak” – írja a Pénzcentrum.
300 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, egészen pontosan a bruttó átlagkereset 303 ezer forint volt áprilisban, 14, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - kürtölte tele a sajtót a KSH bő egy hete. És bár a statisztikai adat kétség kívül helytálló, mint azt korábbi cikkünkben is jeleztük, statisztikai átlag lévén rendkívül csalóka. Kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis kiderül, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot, míg 10-ből 7 magyar munkavállaló fizetése (bőven) elmarad a 303 ezres bruttótól.
Anya, mi lesz a vacsora?
Mint azt a fenti adat is jól példázza, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag „vegetálnak”.
A „nyomorfalvakban” hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez a gyakorlatban olyan extrémitásokat idéz elő, hogy akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.
A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.
A legszegényebb államigazgatási járásokban viszont bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.
10. Jánoshalmai államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 537 017 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 270 477 Ft/év/fő
9. Zalakarosi államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 535 843 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 298 987 Ft/év/fő
8. Sarkadi államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 526 446 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 212 734 Ft/év/fő
7. Csengeri államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 525 489 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 168 856 Ft/év/fő
6. Derecske-Létavértesi államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 525 068 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 267 543 Ft/év/fő
5. Fehérgyarmati államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 521 826 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 171 929 Ft/év/fő
4. Lengyeltóti államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 517 577 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 223 266 Ft/év/fő
3. Bodrogközi államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 514 077 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 193 404Ft/év/fő
2. Bácsalmási államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 502 642 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 256 984 Ft/év/fő
1. Kisteleki államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 497 183 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 205 837 Ft/év/fő
Munkanélküliség Magyarország legszegényebb térségeiben
(2015; százalék)
Fussatok, bolondok!
A helyzet láttán amúgy az sem meglepetés, hogy nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is rendkívül jelentős jelenleg Magyarországon. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint ugyanis a belső migráció és az egyes városokban élők jövedelmi változásai között egyértelmű a kapcsolat.
Az elvándorlás az ország déli és keleti részein a legnagyobb.
Gyakorlatilag csak Szegedről, Debrecenből, és a két nagyváros közvetlen környékéről nem mennek el tömegesen az emberek. A legnagyobb zuhanást Miskolcon mérték, ott a megfigyelt nyolc évben 12 ezerrel csökkent a népesség.
A 2007 óta tartó kutatás összesített adatai szerint 1164 olyan település van (az összes magyar város, illetve falu harmada), ahonnan a lakosság legalább 3 százaléka elvándorolt az országon belül máshová, csak ezekről a helyekről 216 ezer ember költözött el. 318 olyan települést is találtak, ahonnan a lakosoknak több mint egytizede elment. Olyan hely pedig mindössze 359 volt, ahova a lakók minimum 3 százaléka nemrég költözött be.
A helyzet tehát egyértelmű: az ország szegényebb részeiről sokan költöznek el az országon belül máshova, de területileg koncentráltan, néhány jómódú nagyvárost választanak csak. A legnépszerűbb célpont Budapest, majd Győr, Sopron és Székesfehérvár következik a listán.
Forrás: Pénzcentrum
