Vegyes hatásai lesznek a minimálbér emelésének. Vannak, akik szerint szükséges volt az emelés, mások a cégeket féltik – írja a Világgazdaság.

A minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelésével elkezdtek felzárkózni a magyar bérek a régiós és a nyugati országokéhoz, egyelőre azonban továbbra is nagyon távol vagyunk tőlük, miközben a termelékenységnövekedést meghaladó béremelések gondot jelentenek a vállalatoknak. Mint a Világgazdaság megírta, a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a korábbi évekhez képest szokatlanul dinamikusan, 4,6 százalékkal (301 ezerre) nőtt. A KSH szerint feltételezhető, hogy az utóbbiak között vannak olyanok is, akiknél az átsorolásra csak „papíron”, a minimálbér emelése miatt került sor.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója a Világgazdaságnak azt mondta, hogy nem minden vállalat tudja kitermelni a minimálbér jelentős emelését. „Lesznek vállalatok, amelyek csődbe fognak menni” – vélekedett a kutató. Olyan munkavállalók kerülhetnek ki az állásukból, akik egyébként is alacsonyan képzettek, és ha nem lesz közfoglalkoztatás a számukra, a versenyszférában nem tudnak elhelyezkedni – tette hozzá.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója

György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az új munkahelyek döntő többsége teljes munkaidős állás volt az első negyedévben is. A nem megfelelő munkaerőkínálat a munkáltatókat a rugalmasabb foglalkoztatási formák felé terelheti, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a távmunka biztosítása, ezért bővülhetett gyorsabb ütemben a részmunkaidős foglalkoztatás – fejtette ki a közgazdász. A részmunkaidős foglalkoztatás 13 ezer fővel, a teljes munkaidős foglalkoztatás 67 ezer fővel bővült az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetében; míg a 15–74 éves korosztályban a teljes munkaerőpiacot vizsgálva a KSH adatai szerint úgy bővült 106 ezer fővel a foglalkoztatás 2016 és 2017 első negyedéve között, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás még csökkent is. György László hozzátette: a számok azt mutatják, hogy a minimálbér növelése fehérített a gazdaságon, fehérített a jövedelmeken, és a bérnövekedés ellenére még a foglalkoztatás is bővült.

György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szin­tén a bérek emelése mellett tör lándzsát, s azt mondta a Világgazdaságnak a „papíron” való átsorolás kapcsán, hogy erősíteni kell a munkaügyi ellenőrzéseket. Pogátsa egy tanulmányában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elemzése alapján arra jutott, hogy jelentős foglalkoztatást csökkentő hatása nincs a minimálbér emelésének, sőt, az akár még növelheti is a foglalkoztatást az aggregát kereslet emelésén keresztül. Szerinte az empirikus adatok nem igazolják vissza azt a vélekedést, hogy a magasabb minimálbér szükségszerűen alacsonyabb foglalkoztatással jár együtt az alacsony képzettségűek körében.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense

 

A Kopint-Tárki szakértője viszont arra számít, hogy cégméret szerint a kkv-knál lesz most gond, szektorokat tekintve pedig például a könnyűipart lehet féltei. Az autóipar most a húzóerő, és itt egyébként is a minimálbér felett vannak a keresetek, vagyis ebben a szektorban nem lesz baj. Ahol viszont kevesebb az innováció, nincsenek startupok, kevesebb az átképzés, és a korrupció is erősebb, ott súlyos gondot jelent majd a minimálbér emelése – emelte ki Hárs Ágnes.

A 2002-es radikális béremelésekhez hasonló helyzet alakulhat ki a Kopint-Tárki kutatója szerint. A magas bérkiáramlási ütemet szerinte nem lehet fenntartani, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez rövid távon lelassíthatja az elvándorlást, de nem szünteti meg. Úgy véli, azért is problémás a minimálbér jelentős emelése, mert az ilyen gyors változás miatt inflálódhatnak a keresetek. „Még jövőre is magas lehet a béremelkedési ütem, de a konjunktúrában és a szerencsében nem lehet bízni” – vélekedett. Hárs Ágnes szerint korábban kellett volna a munkaerőhiányra reagálni béremelésekkel, mert mostanra már súlyossá vált a probléma. Szlovákia és Lengyelország gyorsabban reagált erre – tette hozzá. A Századvég Gazdaságkutató azonban a gazdasági növekedést meghaladó bérnövekedést mindaddig fenntarthatónak tartja, amíg a hazai 46 százalékos bérhányad – vagyis a bérek GDP-ből való részesedése – meg nem közelíti az európai 56 százalékos szintet.

Forrás: Világgazdaság