A pénz nem minden – ezt tapasztalják a humánerőforrással foglalkozó cégek a hazai diplomás álláskeresőkkel kapcsolatban. A jó fizetésnél fontosabb a szakmai fejlődés lehetősége, ugyanakkor a munkavállalók többsége nem mobilis. A versenyképes diplomával rendelkező fiatal álláskeresők az utóbbi időben kritikusabbá váltak, mert válogathatnak a lehetőségek közül - írja a HVG.

Aki éveken át azért tanult, hogy diplomás szakember lehessen, választott hivatásának megfelelően szeretne elhelyezkedni olyan cégnél, ahol kamatoztathatja tudását és lehetősége van az előrelépésre. Ez a hazai humánerőforrás-szakemberek általános tapasztalata, mutat rá Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója. A következő fontos szempont a diplomás álláskereső számára az, hogy használni tudja az általa elsajátított idegen nyelvet vagy nyelveket.

A rangsorban csupán a harmadik helyen következik a bér és a juttatási csomag, ezt általában csak kiindulópontnak tekintik, arra számítva, hogy idővel jelentősen javulnak majd a feltételek.

A következő fontos szempont, hogy milyen cég hirdeti meg az állást. Itt nagy a szóródás, sokan a multikat kedvelik, másokat az állami szektor vonz, és vannak olyanok is, akik a kisebb, családias cégeket kedvelik. Nem lebecsülendő tényező a munkahely kiválasztásában, hogy milyen a cég presztízse, mennyire stabil a háttere, képes-e hosszú távú perspektívát nyújtani.

Az álláskeresők számára lényeges faktor a földrajzi elhelyezkedés is: kell-e ingázni, esetleg költözni? A magyar munkaerő általában nem mobilis, ami a diplomásokra is igaz, s ezen még a válság kényszerítő ereje sem változtatott. (Természetesen kivételt képeznek ez alól azok a hazánkfiai, akik több százezres nagyságrendben külföldön vállaltak munkát – egy részük nem is tervezi a hazatérést.) A munkavállalást illetően a Budapest-központúság hosszú évek óta állandó, a munkaerőt vidékre csábítani rettentő nehéz. Pusztán néhány nagy presztízsű multi lehet annyira vonzó (Audi, Mercedes), hogy a kedvükért még távoli helyekről is odajárjanak dolgozni. 

Szintén évek óta változatlan tendencia, hogy a versenyképes területeken (informatikus, mérnök, pénzügyi-számviteli szakember) a munkavállalók gond nélkül tudnak a saját szakmájukban elhelyezkedni, sőt válogathatnak is az álláslehetőségek között. A nem versenyképes szakmákban (tanár, kommunikáció, művelődésszervező stb.) már jóval nehezebb helyzetben vannak az álláskeresők, gyakran kénytelenek teljesen más területeken dolgozni, mint ami a végzettségük szerint megfelelne nekik. A szolgáltatóközpontok (SSC) például nagy számban szippantják föl a nem versenyképes diplomával rendelkezőket.

Külön csoportot alkotnak azok a friss diplomások, akik esetében az állam a legnagyobb munkáltató (például tanárok, orvosok). Számukra az utóbbi időben erősen szűkültek a választási lehetőségek, olyan aggasztó tendenciák bontakoztak ki, amelyek hatására kényszerpályára kerülhetnek.

Az utóbbi évek új jelensége, hangsúlyozza Dobár Attila, hogy a fiatalok türelmetlenebbek lettek, hamarabb akarnak felelősebb pozícióba kerülni, felgyorsult az elvárt tempó. Aki versenyképes diploma birtokában válogathat, a korábbiaknál jóval tudatosabban választ, a közösségi médiában, az internetes fórumokon is alaposan utánanéz a cégek, hogy a lehető legelőnyösebb ajánlatot fogadhassa el.

Forrás: HVG