A szakiskolások jó része aggasztóan gyenge alapképzésekkel kerül ki a munkaerőpiacra. A Defacto blog szerint nem azért, mert eleve gyenge képességekkel rendelkeznének, a fő ok maga a szakiskola.

Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. Az Országos Kompetenciamérés adatai alapján a Defacto blog összehasonlította matematikából és szövegértésből a későbbi gimnazisták, szakközépiskolások és szakiskolások három különböző évfolyamon mért átlagos eredményeit, és elkeserítő eredmény született. A szakiskolások átlagos teljesítménye tizedikben szövegértésből és matematikából sem haladja meg a 0-7-es skálán a gyenge közepes, harmadik tudásszintet. A részletesebb adatokból az is kiolvasható, hogy szövegértésből a diákok 35%-a, matematikából pedig 45%-a van a második tudásszinten vagy az alatt. Azaz nem képes a diák egyszerű következtetések levonására a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával vagy a szövegben elszórtan megjelenő információk összekapcsolására, összefüggések felismerésére.

A legmegdöbbentőbb: a szakiskola alatt a teljesítmény romlik. Nyolcadik és tizedik között a középiskolások eredménye javul, a szakiskolásoké viszont visszaesik, szövegértésből és matematikából is.

A blog szerint nem arról van szó, hogy a szakiskolások egyszerűen kevésbé tehetségesek, és nyolcadikra kihozták magukból a maximumot. Hatodikban és nyolcadikban a közepes szakközépiskolások és a jó szakiskolások eredményei körülbelül ugyanolyanok. Vagyis ezek a diákok valószínűleg hasonlóan tehetségesek. Azonban tizedikre megnő a különbség: a szakiskolások visszaesnek a hasonlóan tehetséges szakközépiskolásokhoz képest.

A szakiskolában tanulók létszáma alapján évente 7-12 ezer ember lép a munkaerőpiacra nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel.

Forrás: 168 óra