Húsz év alatt nagyjából húszmillió forintjába kerül a magyar államnak, hogy egy menedékkérőként ideérkező külföldit integráljon, és a munkaerő-piaci aktivitását felhozza arra a szintre, amit egy gazdasági céllal ideérkezett, jellemzően képzettebb bevándorló hozni tud – derült ki a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott hétfői előadáson, melyről az mno is beszmolt. György László egyetemi adjunktus szerint a menedékkérők befogadásával nem feltétlenül oldódik meg a hiányszakmák problémája sem.

A szakember mindezt kézenfekvő példával támasztotta alá: Magyarországon mára mintegy 350 háziorvosi poszt maradt betöltetlenül, ha azonban megvizsgáljuk az Ausztriában menedékjogi státuszt elnyerőket, láthatjuk, hogy 18 ezer emberből mindössze hét orvos adta be kérelmét, hogy nyugati szomszédunknál praktizáljon.

György László ugyanakkor leszögezte: egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy káros vagy hasznos-e gazdasági szempontból a migráció. Korábbi kutatások kimutatták ugyanis: egyszázaléknyi bevándorló 0,1 százalékkal emeli meg a gazdasági növekedést, ugyanakkor az egy főre jutó GDP aránya ezzel egyidejűleg csökken.

Inaktív családtagok

Azt sem egyszerű megállapítani, hogy a munkaerőpiacra milyen hatással van a migráció. Korábban kimutatták, hogy akik tanulási vagy munkavállalási céllal érkeznek Európába, átlag feletti aktivitást nyújtanak, csakhogy legtöbbször családdal jönnek, a családtagok körében viszont már korántsem ilyen fényes a helyzet. A humanitárius céllal érkezők – vagyis akikről alapvetően a mostani migránsáradat kapcsán is beszélünk – elhelyezkedési szintje viszont egy OECD-kutatás szerint még húsz év alatt sem érte el a munkavállalási céllal betelepülők szintjét.

György László kitért egy érdekes brit felmérésre is: eszerint az Egyesült Királyságban élők közül a bevándorlás hatására az alacsonyabb keresetűek bére csökkent, míg a nagy jövedelműek bevételei nőttek, így pedig szétnyílt a társadalmi olló. Ennek magyarázata lehet, hogy a magas keresetűek gyakran foglalkoztatók a munkaerőpiacon, akiknek hasznot hoz az, ha a bevándorlás leszorítja a béreket, mivel egy migráns adott esetben olcsóbban is elvállal egy munkát. Érdekesség, hogy amíg az Európán belülről érkező munkavállalók pozitív, addig a kívülről jövők negatív hatással vannak a brit költségvetésre. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy így viszont rengeteg, korábban szegénységben sínylődő, harmadik világbeli munkavállaló tudott kitörni a nyomorból.

Németországgal kapcsolatban egy másik tanulmány azt az eredményt hozta ki, hogy a törökök bevándorlása jó a gazdaságnak (mivel leszorítják a béreket), de rossz a német munkavállalóknak, mert adott esetben előlük veszik el az állásokat. Fontos megemlíteni azonban, hogy ez nem mindig ilyen egyszerű, mivel sok gazdasági bevándorló el is hagyja az országot.

Észak-Amerika jól jár

Korábbi kutatások foglalkoztak azzal is, hogy milyen hatással van a migráció egy-egy ország költségvetésére: ahol fejlett a szociális háló – mint például Magyarország, Franciaország, vagy éppen Németország –, ott visszavetik a büdzsét, ahol azonban az „agyelszívásra", vagyis a magasan képzett migránsokra „utaznak" – ilyen például az Egyesült Államok vagy Kanada –, ott költségvetési szempontból jól jöhet a migránsok betelepülése.

Az előadáson elhangzott az is, hogy míg Németországban 600 ezer munkavállaló hiányzik, addig Magyarországon 600 ezer munkahely, ami a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhető. „Németország nem fair a saját alacsonyan képzett munkavállalóival szemben, amikor humanitárius köntösbe bújtatja saját üres állásainak betöltését, nem fair azokkal szemben, akik helyben, a válságzónákban segítenének inkább, és azokkal szemben sem fair, akik maradtak a migránsok származási helyén, mert az lassan kiürül a tömeges kivándorlás hatására" – jelentette ki György László.

Hangsúlyozta: a mostani menekülthelyzet inkább humanitárius, mintsem gazdasági kérdés, viszont ha csak tizedannyit költenénk a közel-keleti migránsok otthoni, normális körülményeinek biztosítására, mint amennyit Németország a menekültválságra áldoz, már olyan környezetet lehetne teremteni, ahonnan nem akarnának eljönni – erről egyébként korábban az észak-iraki tartományi vezető beszélt egy interjúban.

Átképzésre és családtámogatásra lenne szükség

A szakember kitért rá, Magyarországon átképzési programra lenne szükség a munkanélküliség ellen, és hogy betöltsük a hiányszakmák üres állásait, növelni kell a munkavállalói aktivitást, a termékenységet, a gyermekvállalási hajlandóságot. „Létre kellene hozni egy hosszú távú családsegítő adórendszert, a GDP 2 százalékának megfelelő összegből kellene támogatni a többgyermekes családokat, így nőhet a munkaerőpiacra belépők száma, és fenntartható növekedés jöhetne létre" – vélekedett György László.

Forrás: mno.hu