A közoktatási intézményeket már nem az önkormányzatok, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítja egy nagy, országos központból. Azt eddig is lehetett tudni, hogy ez a központosítás sok adminisztrációval és egyéb kellemetlenséggel jár, de egy budapesti általános iskola tanárja, akit a cikkben Annának nevezünk, konkrét problémákat is sorolt. Osztálykirándulás közbeszerezéssel, leszúrás 20 filctollért, kifizetetlen túlórák, amik papíron nem is léteznek. Interjúalanyunk a nemrég bejelentett nagy fizetésemelésről is lerántja a leplet – olvasható a Femina oldalán.
Mindezek a problémák mára szerinte oda vezettek, hogy sokan a pálya elhagyására készülnek, akik pedig maradnak, egyre kevésbé élvezik, amit csinálnak, és ez rányomja a bélyegét az oktatás színvonalára. Apró történetek mutatnak rá arra, milyen az élet ma egy átlagos általános iskolában.
Egy doboz cigi árát kapta fizetésemelésként
Az öt éve a pályán lévő interjúalanyunk elárulta, 3 ezer forinttal emelték a bérét. Bruttó 3 ezer forinttal, tehát - ahogy érzékeltette az összeg mértékét - egy doboz cigi árával nőtt a nettó 135 ezer forintos fizetése. Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár nemrég pedagógusok napja alkalmából beszélt az ágazatban már régóta egyedülálló fizetésemelésről.
Anna egyébként nem a kismértékű emelést fájlalja igazán anyagi szempontból, hiszen amikor ezt a hivatást választotta, tudta, hogy nem lehet meggazdagodni a tanári bérből. Sokkal inkább az okoz gondot, hogy már nem kapnak pénzt a túlóráért, mert gyakorlatilag azt is beépítették a munkaidejükbe. Pedig Anna naponta akár 2-3 órával is többet tölt munkával a mostanra kötelező 32 órán túl. Tehát hetente akár 15 órát is dolgozik teljesen ingyen. Ezt nem tüntetheti fel sehol.
- Tanító néni, menjünk kirándulni! - Jó, mindjárt kiírok egy tendert
Anna ennek ellenére a legtöbbször nem a kevés pénzen bosszantja fel magát nap mint nap, hanem a munkakörülményeken. A problémák akkor kezdődtek, amikor a KLIK átvette az intézmény fenntartását, és minden anyagi kérdésben ez a központosított szerv hivatott dönteni.
Csak egy a legbosszantóbb példák közül: ha az osztály kirándulni menne, akkor a hivatalos eljárás az, hogy be kell kérni két-három buszos társaságtól az ajánlatot, és a legolcsóbbat kiválasztani, mindezt persze a tanárnak kell végigvinni. Ez azonban rengeteg idő és papírmunka, viszont az eljárás nélkül a KLIK nem téríti meg a költségeket. Ezért a „szürke zónában" oldják meg az osztályok a kirándulás finanszírozását. Ez általában úgy néz ki, hogy a szülők által befizetett osztálypénzből, ismerősön keresztül rendelnek buszokat, és két osztály megy egyszerre kirándulni.
Otthontól hozott laptop és kötelező továbbképzés saját költségen
Az „okos" megoldásokra egyébként szükség is van, hiszen Anna szerint enélkül ellehetetlenülne a tanári munka. A tanárok a saját laptopjaikat viszik be az iskolába, mert a teljes, 30 fős tanári karra jut összesen két gép, de nyomtatni is csak saját szakállra lehet, hiszen a KLIK havi 10 ezer forintot ad tintapatronra - a 600 fős intézménynek.
Szintén a tanárokra hárította a KLIK az esetleges továbbképzés költségeit. Ha például speciális ellátást igénylő gyerek érkezik az iskolába, és a tanárnak nincs megfelelő képesítése hozzá, úgy munkaidőn kívül és önköltségen kötelezően tovább kell képeztetnie magát. Itt 80-100 ezer forintos tanfolyamokról beszélünk, ami nem csak tanári fizetés mellett tetemes összeg.
„Már nem élmény a tanítás"
Már nem élmény a tanítás, hiszen már nem a tanítás van a középpontban, hanem az adminisztráció - meséli. Hiába lelkes a tanár, és készül otthon, falakba ütközik. Anna erre azt idézi fel, amikor a fenntartó számon kért rajta 20 darab filctollat. Otthon készült azzal, hogy az órán kitűzőket gyárt a gyerekeknek. Az ehhez szükséges anyagok közül csak filctolla nem volt, minden mást maga vitt otthonról. A filctollak miatt később magyarázkodnia kellett, mert a KLIK-nél nem értették, miért volt rá szükség.
„A szülőknek általában azt mondják, hogy nézzék meg a tanítót, és ez alapján válasszanak a gyereküknek iskolát. De mi van akkor, ha a tanító második osztályban feláll, mert besokall, és jön helyette valaki más?" - Anna környezetében ugyanis egyre többen fontolgatják, hogy másként boldogulnának, főleg a fiatalok. Ez szerinte nemcsak a pénz miatt van, egy másik fontos tényező az, hogy az egész hivatás lényege, a tanítás maga veszik el az adminisztratív terhek alatt.
„Nem hiszem, hogy túl sokáig tanítani fogok, mert ez évről évre egyre rosszabb" - zárta a beszélgetést a harmincas éveiben járó Anna.
A pedagógus-életpályamodell keretén belül jövőre 30 ezer pedagógusra vár minősítés, hogy magasabb fizetési kategóriába kerülhessen, ehhez pedig portfóliót kell készíteniük. Az eljárás bonyolult, Anna szerint sok tanár - főleg 50 év fölött - inkább neki se áll, mivel ha rosszul sikerül, vissza is sorolhatják őket, és akkor kevesebbet keresnek. Más forrásból tudjuk, hogy a bonyolult portfóliókat gyakorta pénzért cserébe íratják főiskolásokkal vagy olyan cégekkel, akik például szakdolgozatok írására szakosodtak.
Forrás: Femina
