Nálunk még csak készülnek rá, Szlovákiában már lecsengőben van a pedagógussztrájk. Az akcióról a legtöbb magyar médiumban az jelent meg: kudarcba fulladt a munkabeszüntetés, a kormány kivárásra játszott, a tanárok pedig visszakoztak. De mint azt helyi, oktatási ügyekben járatos forrásunk állítja, a tudósítások torzítanak, a munkabeszüntetés egyáltalán nem volt sikertelen. Hétfőn a közoktatási dolgozók sztrájkját valóban felfüggesztették, de továbbra is készültség van. Ugyanezen a napon a felsőoktatásban szüntették be a munkát összesen 14 szlovákiai egyetemen – írja a Vasárnapi Hírek.

„Ennek súlya van, még ha az oktatók kis százalékban sztrájkolnak is a felsőoktatásban. A közoktatási sztrájk csúcspontján 300 iskola volt zárva, mintegy 14 ezer ember tagadta meg a munkát" – meséli Vasik János, aki iskolatanácsi elnökként jól ismeri a szlovák oktatási viszonyokat. (Az iskolatanácsok a fenntartó önkormányzat, a szülők és a tanárok delegáltjaiból álló szervezetek, amelyek az igazgatókat választják, és ellenőrző szervként is működnek.) Úgy gondolja, a siker abban áll, hogy a sztrájk képes volt felülírni a Szlovákiában jelenleg zajló választási kampány eddigi fő témáját, a menekültkérdést.

Csak hogy a nyilvánvaló párhuzamok száma gyarapodjon: Szlovákiában az egészségügyben is tiltakozási hullám zajlik, február 1-jétől körülbelül 600 nővér adta be a felmondását.

Ami a magyarokra nem igaz, az Szlovákiában egyértelmű: a sztrájk oka ott a bérkövetelés. A szlovák pedagógusok azt akarják kikényszeríteni, hogy a kormány azonnali hatállyal 140 euróval (mintegy 44 ezer forinttal) emelje meg az összes pedagógus és szakmai alkalmazott bérét, és vállaljon garanciát, hogy ezt az összeget egy év múlva újabb 90 euróval megnöveli.

„Állóháború van, a március 5-i választásokig már nem fog lépni senki" – mondja Vasik János, aki szerint megegyezésre már semmi esély. A sztrájkolók már nem is folytatnak tárgyalásokat a kormánnyal, amely csúsztatásokkal teli kampányt folytat a tiltakozók ellen. Azt próbálják hangsúlyozni, hogy a pedagógusok többet keresnek az átlagnál, de ezeket az adatokat különböző módszerekkel torzítják. Ez a stratégia azonban nem teljesen sikeres, mert ezzel párhuzamosan több közbeszerzési botrányra is fény derült az oktatásban.

A tiltakozások még októberben indultak el, először csupán 200 tanár tüntetett a pozsonyi kormányhivatal előtt. A következő fontos esemény során a pedagógusok 400 iskolából tanítás helyett elmentek vért adni, mondván: sürgős vérátömlesztésre van szükség az oktatásban.

A harmadik, december eleji megmozdulás az úgynevezett „baby sitting day" volt, amikor a tanárok tanítás helyett csupán megőrizték a gyerekeket.

Vasik János szerint Szlovákiában a szülőknek komoly gondot okozott a sztrájk, Magyarországgal ellentétben ugyanis nem ismert az elégséges szolgáltatás fogalma. Így az iskolák teljesen becsukhattak, a legtöbb helyen még gyermekmegőrzés sem volt. Ehhez képest nagy dolog, hogy civil támogatók 12 ezer eurót gyűjtöttek össze a tanároknak. Akik beszüntették a munkát, anyagi áldozatot is hoztak, a bérkieséssel és azzal együtt, hogy a sztrájk idejére maguk után fizették a járulékokat, naponta 40 eurót is veszíthettek.

Kívülről úgy tűnik, hogy a szlovákiai tanársztrájk kevésbé szól szakpolitikai kérdésekről, mint a magyar, és ennek jórészt az az oka, hogy az országban nem fejlődött ki olyan pedagógiai hagyomány, amelyhez vissza lehetne nyúlni. „Szlovákiában 1992 óta 12 oktatási miniszter volt, és szinte mindegyiknek más volt a víziója. Csak ebben a ciklusban a harmadik vezetőjét fogyasztja a tárca, közülük az első az idegennyelv tanítást tartotta a legfontosabb iránynak, ezért elkezdtek nagyüzemben tanárokat képezni és könyveket kiadni.

Másfél évvel később a természettudományok váltak prioritássá, ezért az iskoláknak lett egy csomó felesleges nyelvtanára, viszont nem volt, aki megtartsa az emelt óraszámú fizikát, kémiát. Így nálunk már a reform szó puszta említése is hatalmas ellenállást vált ki" – érzékelteti a kaotikus állapotokat Vasik János. Bármit is hoz a jövő északi szomszédunknál, tény, hogy az elmúlt 25 évben soha nem került elő olyan hangsúlyosan az oktatás ügye, mint az elmúlt 2-3 hét alatt.

Forrás: Vasárnapi Hírek