A lakás- és albérletárak megugrása miatt Európa-szerte és Magyarországon is széles tömegek számára vált problémává a lakhatás az elmúlt években. Az energiaválság és a klímaváltozás miatt egyaránt szükségessé váló energiahatékony felújítások a jelenlegi költségeken felüli feladatot jelentenek, amelyeket az alacsony megtakarításokkal rendelkező háztartások nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megengedni maguknak. A finanszírozási környezet megváltozása a megemelkedett kamatok miatt tovább nehezíti a lakhatási forrásokhoz való hozzáférést, miközben a háztartások pénzügyi mozgástere az infláció és az új megszorítási hullám miatt is csökken. A Mérce cikke.

A szakszervezetek levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, részletesen kifejtve, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a státusztörvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta a jogszabályt, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke levélben fordult a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez (MGYOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez (MASZSZ) annak érdekében, hogy az elképzelt minimálbér és a bérminimum emeléssel együtt járó esetleges közteher csökkentés ne a nyugdíjasok kárára történjen.

A lakástulajdon támogatott hitelekkel való segítése az elmúlt fél évszázadban immár harmadszor bizonyul rossz stratégiának. Könnyen válhat finanszírozhatatlanná az államkasszának – főként válsághelyzetben. Erről beszélt nekünk Czirfusz Márton, a Periféria Központ alapító munkatársa a csok részleges megszüntetése kapcsán.

Éles kritikát fogalmazott meg a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) arról a törvényjavaslatról, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be a parlamentnek. „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” szóló T/4243. számú törvényjavaslat a szakszervezet szerint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretével, illetve az Európai Bizottság ajánlásával szemben társadalmi egyeztetés nélkül, az ágazati jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettséget is figyelmen kívül hagyva olyan sarkalatos kérdésekben indítványoz változtatást, mint a NAV bérrendszerének megváltoztatása.

A legalacsonyabb keresetűek fogyasztói kosarát lényegesen magasabb inflációs emelkedés érintette, mint az éves átlagosan várt érték – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Béremelés helyett egyszeri bérkompenzációt kaptak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) alacsony keresetű munkavállalói. A szakszervezet 25 százalékos, inflációkövető fizetésemelést akart, amire az egyetem most nemet mondott, mert állításuk szerint nincs rá fedezet. A pénzhiány miatt az intézmény vezetése a kormányra mutogat, mondván, hogy hat hónapja nem kötnek velük finanszírozási szerződést - hangzott el az ATV Híradójában.

Az eltérő fizetések kérdése a munka világának egy neuralgikus pontja, hiába van példának okáért Kúriai határozat. A Napi.hu összeállítása megpróbál alapos áttekintést adni a kérdésben.

A Pedagógusok Szakszervezete, a K-Monitor és a TASZ is bekerült a monitoring bizottságba.

Élelemre és pelenkára van a legnagyobb igény, de sokan vannak, akiknek készpénzre lenne szükségük, mert már nem tudják kiváltani a gyógyszereiket, elmaradtak a rezsivel vagy az albérlet fizetésével.