„Ahhoz, hogy a munkaügyi vitákat közvetítéssel kezelni lehessen, azokat nyíltan fel kellene vállalniuk a feleknek, azzal a jó szándékkal, hogy a vitát együttműködve elrendezik. Ma ott tartunk, hogy mind a két fél kudarcként éli meg, ha közvetítőt kell bevonni a konfliktus feloldásához, különösen akkor, ha bármelyikük győzni akar. Márpedig az esetek 90 százalékában ezzel az attitűddel állnak bele a vitába” – állítja Berki Erzsébet mediátor. A munkaügyi kapcsolatok szakértőjének tapasztalatai szerint a munka világa nem a jogszabályokban leírtak szerint működik. Munkavállalók és munkáltatók együtt próbálnak meg mindenféle úton-módon kibújni a szabályok alól, ráadásul a munkáltatók sehogy sem szankcionálják szabálytalankodó társaikat, pedig ők így illegális versenyelőnyre tesznek szert. A munkaügyi kutatóként ismertté vált szakember – akinek Sztrájk 2.0 című e-könyve a napokban jelent meg – portálunknak kifejtette: a figyelmeztető sztrájk tölti be leginkább a funkcióját, megmutatja, hogy a munkavállalók képesek megszervezni a nyomásgyakorló akciót, a munkáltató pedig ennek hatására megpróbálja a további veszteségeket elkerülni. A közszférában pedig az a helyzet, hogy sztrájkfenyegetéssel kell élni, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a másik felet, más eszköz nincs.

„Asztaltól fel nem állunk!” – ez a filozófiája a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkárának. Dávid Ferenc szerint nagyon nehéz a mostani kormánnyal vitatkozni és alkudozni, de amíg Demján Sándor a VOSZ elnöke, ez vállalható. „Ha azt kérdezi, hogy szócső vagyok-e, azt válaszolhatom, én vagyok a bányászkalapács, amit az elnök úr irányít, aki nem könnyű ember, de hagy szabadon dolgozni” – fogalmazott a főtitkár, aki állítja: szakszervezetek nélkül nincs demokrácia Magyarországon. Egy vállalkozói érdekképviseletnek hallatnia kell a hangját, azt is meg kell mondani, ha valami nem jó, ha az a munkavállalóknak nem is mindig tetszik.” 

 „A nyugati demokráciákhoz mérten sokkal kisebb beleszólását látom a szakszervezeteknek a társadalmi kérdésekbe. Problémás a tagság létszámának alakulása, ami nem javít ezen a helyzeten. Ráadásul a hazai sztrájktörvényünk olyan, hogy szinte lehetetlen élni a sztrájkhoz való joggal. Lehet, hogy a szakszervezeteknek közösen kellene sztrájkolniuk egy új sztrájktörvényért” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. Szerinte a „forró őszbe” belefér a nyíltan felvállalt, de nem pártpolitizálás, a kormány folyamatos szembesítése a legújabb ötletei kártékony hatásával, az országjárás, melynek során mindenkihez eljuttatnák a valódi információkat. „Szeretnénk jó példákat is mutatni arra, hogyan is kellene tenni annak érdekében, hogy dolgaink máshogy alakuljanak. Mert egy társadalmi fordulatra, szemléletváltozásra is nagy szükség van. Szégyen, ahogy a rendszerváltás után negyed századdal bánunk az elesettekkel, az idősekkel, egymással és saját gyerekeinkkel” – fogalmazott a nyílt levelével közismertté vált miskolci gimnáziumi tanár.

„Elvesztették az emberek a bizalmukat a szakszervezetben, mert a legtöbbjük a szolgáltatási csomagja mögé bújik. A HVDSZ 2000 elnökeként is érzékelem, mennyire nehéz feladat, hogy az érdekvédelemre sokkal nagyobb hangsúlyt fektessünk” – osztotta meg tapasztalatait Király András a Szakszervezetek.hu-val. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 vezetője szerint óriási probléma, hogy a szakszervezeteknek nincs életpályamodelljük, a fiatalok számára különösen nehéz vonzóvá tenni az érdekvédelmi munkát, aminek az is oka, hogy a szervezetek nem tudnak versenyképes fizetést kínálni.

„Egyenes úton halad az a fajta korrekt partneri viszony, amit szeretnénk a társkonföderációkkal kialakítani. Mindenkinek ez az érdeke. Ebben a megváltozott gazdasági és jogszabályi környezetben erőt ad, ha képesek és készek vagyunk összefogni. A Liga tagszervezeteinek egységes az igénye a konföderációk összefogására” – mondta a Liga új elnöke. Doszpolyné Mészáros Melinda szerint két út áll a szakszervezetek előtt: vagy elindulnak abba az irányba, hogy megtalálják újra a közvetlen kapcsolatot a munkavállalókkal és ez kölcsönös igényként megjelenik, vagy beigazolódik az, ami a távprognózisokban is szerepel és elveszítik a támogatást. „Hogy ez ne következzen be, nagyon sokat kell még közösen dolgoznunk” – tette hozzá.

„Nem lesz sikeres az a szakszervezet, amelynek a vezetői nem mozognak együtt a tagsággal, ugyanakkor nem lehet érdeket képviselni, ha nem mozdul a tagság” – állítja Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének új elnöke. Úgy véli, modern szakszervezetekre van szükség, amelyek nem vezérek által irányítottak, jelentős a taglétszámuk és legalább a tagok negyede aktív, nem csak egyszerű tagdíjfizető.    

„A mai napig megvan az oka annak, hogy két szakszervezet működik a közoktatásban. Magunkról azt tartjuk, hogy mi bátrabban kimondjuk a problémákat, ha kell, bátrabban felvállaljuk a konfrontációt és ebből a szempontból harcosabbak is vagyunk. A két szervezet között vitathatatlanul van egy egészséges rivalizálás, de ezt a mostani helyzetben háttérbe kell szorítani és a közös érdekeket kell előtérbe helyezni” – mondta a sztrájkra készülő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey László szerint azért döntöttek a PDSZ sztrájkbizottságának felélesztéséről, mert ezzel segíthetik azt a nyomásgyakorlást, amit a Pedagógusok Szakszervezete elkezdett, és amit a civil társadalom folytat: a kormánynak újabb frontvonalon kell szembesülnie a rossz döntéseivel. „Számomra kemény kihívást jelent, hogy hogyan tudunk olyan erőt felmutatni, amelyik megkerülhetetlen a kormány számára. Ehhez pedig a PSZ-nek is meg kell értenie, hogy nem ellenük, hanem velük lenne jó” – tette hozzá.

„Ha egymást csapkodjuk, azzal csak saját magunkat gyengítjük.  Összefogás nélkül nem lehet eredményeket elérni. A szervezeti egység sokadrangú kérdés, akcióegységre lenne szükség a mozgalomban” – jelentette ki az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Szilágyi József szerint komoly felelősségük van abban a rendszerváltás óta regnáló vezetőknek, hogy ezt az egységet eleddig nem sikerült megteremteni. ,,Külön utakat járunk, megpróbáljuk a kapcsolatrendszerünket kihasználni. A mostani kormányzat alatt nagyon komoly kihívásokkal kell szembenézni a munka világának, a munkavállalóknak, mi pedig egyszerűen nem ébredünk rá arra, hogy ha nem fog össze a szakszervezeti mozgalom, a tagság kimegy alóla, mert nem tud eredményeket felmutatni” – mondta a Szakszervezetek.hu-nak.        

„Megvolt az esélye annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség jól összerakható és jól működő szervezet legyen, de az esélyt elvitte a gyerekes türelmetlenség. Vagyis az, hogy májusban kikiáltjuk az együttműködést, majd decemberben minden javaslatunk és óvatos kezdeményezésünk ellenére létrejön a szövetség” – mondta Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke, akit arról is kérdeztünk, miért lépett vissza az egyesülés útjáról a SZEF. Fehér József szerint a szakszervezeti rendszerváltás a közszférában kezdődött, s ma is változtatásra van szükség, hogy a szakszervezeti mozgalom gyorsabban tudjon reagálni az új generáció elvárásaira.  

 

„A kft.-t úgy kell működtetnünk, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, ez egy szakszervezeti tulajdonú társaság. Itt a szociális érzékenységnek egy fokkal mindig nagyobbnak kell lennie, mint bármelyik más gazdasági társaságnál Magyarországon” – mondta a Szakszervezet.hu-nak a három konföderáció ingatlanvagyonát kezelő Autonóm-ÉSZT-SZEF Vagyonkezelő Kft. új ügyvezető igazgatója. Varga Tamás azt vallja, az eszmeiség okán a társaságnál dolgozó valamennyi munkavállalónak meg kell adni a tiszteletet és a megbecsülést, az őt megillető juttatásokat függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag vagy nem. „Ha ez így történik, hiszem azt, hogy a hajó halad előre. A kapitányi hídon ugyan én állok, az evezőket viszont ők húzzák, és ezt tudnia kell mindenkinek” – fogalmazott a Bokori Lászlót váltó új ügyvezető igazgató.  

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció