Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a munka törvénykönyve rendelkezéseitől – írja dr. Schnider Marianna SzMDSz érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász az szmdsz.blog.hu oldalán.

Figyelem: a közalkalmazottakra más szabályok vonatkoznak, azokról majd egy későbbi bejegyzésben írunk!

Az eltérési lehetőségek alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) háromféle rendelkezését különböztethetjük meg:

  • Az első csoportba tartoznak a kógens rendelkezések, amelyektől nem lehet érvényesen eltérni.
  • A második csoportba sorolhatjuk az egyoldalúan (relatív) diszpozitív szabályokat, amelyektől csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
  • Végezetül a harmadik csoportba tartoznak a kétoldalú (abszolút) diszpozitív szabályok, amelyek jellemzője, hogy ezektől a munkavállaló javára és hátrányára is el lehet térni.

Eltérési lehetőség a munkaszerződésben

Az Mt. 43. § (1) bek. értelmében a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a törvény Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. A munkaviszony címet viselő Második Rész az egyéni munkajog főbb kérdéseit szabályozza. A munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalmát az Mt. 13. §-a határozza meg, eszerint a törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata.

A 43. § (2) bek. alapján az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Az egymással összefüggő rendelkezések az azonos rendeltetésű szabályokat, illetve megállapodás-elemeket jelölik. Mivel az eltérés irányát nem önmagában, hanem az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell megítélni, a munkaszerződésnek lehetnek olyan kikötései, amelyek a munkavállalóra hátrányosabbak az Mt.-nél.

Például önmagában érvénytelen lenne a munkaszerződésnek az a kikötése, amelyben a felek a törvény szerintinél tizenöt nappal rövidebb felmondási időben állapodnak meg. Ha viszont emellett kéthavi többlet-végkielégítést kötnek ki, a kedvező eltérés a felmondási időre vonatkozó kikötést is érvényessé teheti.

A 43. § (1) bek.-ben a törvény arra is utal, hogy egyes rendelkezések eltérést nem engedők, míg másutt a törvény engedi a munkavállaló hátrányára való eltérést is. A kógens, illetve relatív diszpozitív rendelkezéseket az egyes fejezetek utolsó alcímeként szabályozott Eltérő megállapodás tartalmazza, míg az abszolút diszpozitív rendelkezésekre az egyes jogintézményeknél találunk utalást.

Kógens, eltérést nem engedő például a munkaviszony alanyait szabályozó 32-34. §§, azaz hogy ki lehet munkáltató vagy munkavállaló. Nem lehet eltérni a munkaszerződésre vonatkozó szabályoktól, azaz hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ami alapján a munkavállaló köteles munkát végezni, a munkáltató pedig a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, a munkaszerződést írásba kell foglalni, tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét stb. Nem lehet más jogcímeken megszüntetni a munkaviszonyt, mint amelyeket az Mt. tartalmaz (közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondást) stb.

A törvény egyes rendelkezéseitől a munkaszerződés a munkavállalóra nézve kedvezőtlen irányba is eltérhet, erre az adott rendelkezés az „eltérő megállapodás hiányában” kifejezéssel hatalmazza fel.

Ilyet találtunk például az Mt. 45. § (4) bek.-ében, amely így lehetővé teszi, hogy a munkaviszony részmunkaidőre is létrejöhessen. Az Mt. 122. § (3) bek.-e szerint a munkavállaló és a munkáltató eltérő megállapodása kell ahhoz, hogy a kiadott szabadság évi egy alkalommal se érje el az egybefüggő tizennégy naptári napot. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, de az Mt. 139. § (2) bek.-e szerint ettől is el lehet térni, akár a munkavállalóra hátrányosan.

Eltérési lehetőség a kollektív szerződésben

Az Mt. 277. § (1) bek.-e értelmében a kollektív szerződés a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, valamint a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását szabályozhatja. A kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a törvény Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet (a Második Rész a munkaviszony, a Harmadik Rész a munkaügyi kapcsolatok szabályait tartalmazza). Ugyanakkor a kollektív szerződés nem térhet el a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől, azaz a Munkaügyi kapcsolatok c. Harmadik Rész Általános rendelkezések, valamint Az üzemi tanács c. fejezeteinek rendelkezései kógensek. El lehet térni a szakszervezetekre vonatkozó szabályoktól, azonban a 271-272. §-ban foglaltak nem korlátozhatók (e §-ok a diszkrimináció tilalmát, valamint a szakszervezeti jogokat tartalmazzák, a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem, a munkaidő-kedvezmény és a munkáltató területére való belépés jogának kivételével).

Szembetűnő változás a régi Mt.-hez képest, hogy a kollektív szerződés nem csak kedvező eltéréseket tartalmazhat, hanem mind pozitív, mind negatív irányba eltérhet a törvénytől. A kollektív szerződéssel szemben tehát a törvény főszabály szerint abszolút diszpozitív. Ahogy a munkaszerződés esetében, úgy itt is az egyes fejezetek Eltérő megállapodás alcíme tartalmazza az eltérési lehetőségre vonatkozó szabályokat, amelyek a konkrét rendelkezések vonatkozásában az eltérést kizárják vagy korlátozzák. Ha az adott szakaszra ilyen nem vonatkozik, az abban szereplő kérdést a kollektív szerződés a munkavállaló (vagy a szakszervezet) javára és hátrányára is szabályozhatja.

Csak a kollektív szerződés felé kógensek az Mt. 45. § (2)-(4) bek.-ei, amelyek a munkaszerződés egyes tartalmi elemeire vonatkoznak - így kollektív szerződés nem rendelkezhet arról, hogy a munkaviszony határozott időre vagy részmunkaidőre jöjjön létre. Sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el például attól, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló csak hozzájárulása esetén kötelezhető más helységben való munkavégzésre. Nem lehet eltérni attól a rendelkezéstől sem, hogy a munkaszerződés csak közös megegyezéssel, írásban módosítható. Eltérést nem enged például az a rendelkezés sem, hogy a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, vagy hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult.

Számos olyan (relatív diszpozitív) rendelkezést is meghatároz a törvény, amelytől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

Ilyenek például a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bek.-ben meghatározott esetei - azaz kollektív szerződés a munkavállaló javára bővítheti azokat az eseteket, amikor nem kell rendelkezésre állni és munkát végezni. El lehet térni a felmondás szabályaitól is, például a kollektív szerződés bővítheti a felmondási tilalmak körét, vagy szigoríthatja a munkáltatói felmondás szabályait. Sok ilyen rendelkezést találunk a munkaidő, pihenőidő szabályozásánál, például kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része legyen, előírhat ún. rövidebb teljes napi munkaidőt, de kedvezően térhet el a munkaközi szünettel és a pihenőidőkkel kapcsolatos szabályoktól is.

Vannak viszont olyan rendelkezések is, amelyektől mindkét irányba lehetséges az eltérés.

Ilyenek például: felmondási idő mértéke, felmentési idő szabályai (Mt. 69-70. §§), végkielégítés mértéke, végkielégítésre való jogosultság (Mt. 77. §), a munkaidőkeret tartama (Mt. 94. §), az életkor alapján járó pótszabadság (Mt. 117. §), a bérpótlék [139. § (2) bek., 140-145. §§] stb.

A korábbi szabályozástól eltérően tehát lehetőség van arra is, hogy a kollektív szerződés például ne biztosítson felmondási időt a feleknek, a munkavállalóknak – a munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének jogcímétől függetlenül – ne járjon végkielégítés, az alapszabadságon felül az életkor alapján a munkavállalót egyáltalán ne illesse meg pótszabadság, illetőleg egyáltalán ne legyen jogosult bérpótlékra.

A törvény rendelkezik a kollektív szerződések egymáshoz való viszonyáról is: az Mt. 277. § (4) bek.-e alapján a szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el. Az (5) bek. értelmében a munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

Eltérési lehetőség az üzemi megállapodásban

Ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs (nem működik szakszervezet, vagy taglétszáma nem éri el a foglalkoztatottak 10 %-át), az üzemi tanács és a munkáltató által kötött üzemi megállapodás az Mt. 268. § (1) bek. értelmében – a XII. fejezetben meghatározottak, azaz a munka díjazásával kapcsolatos kérdések kivételével – szabályozhatja a 277. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakat, azaz a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget.

Az üzemi megállapodásra alkalmazni kell egyes, a kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat: Az üzemi megállapodás a törvény Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet. A XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, továbbá a 271-272. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja. A szűkebb hatályú megállapodás az általánostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni (stb.).

Mindebből következik, hogy a kollektív szerződés normatív részéhez tartozó kérdéseket szabályozó üzemi megállapodásban éppúgy lehetséges a törvénytől való eltérés, mint a kollektív szerződésben, a díjazást kivéve.

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony különös szabályai

Az eltérési lehetőségeket illetően is speciális szabályok vonatkoznak a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra, itt egyes kérdésekben a munkaszerződéssel és a kollektív szerződéssel szemben is kógens szabályokat határoz meg a törvény. Az Mt. 205. §-a alapján az ilyen munkáltatónál sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a felmondási idő, illetve a végkielégítés egyes szabályaitól, kógens továbbá az Mt. 86. § (3) bek.-e, amely szerint a munkaidőnek nem része a munkaközi szünet, illetve a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. A 206. §-a alapján kógens a XIX-XXI. fejezet, így nem lehet eltérni a munkaügyi kapcsolatok általános rendelkezéseitől, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre vonatkozó szabályoktól sem.

Forrás: szmdsz.blog.hu

Kérdőív

Kérjük, töltse ki kérdőívünket. Kitöltők között nyereményt sorsolunk. További információ

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.