Bill Gates szerint igen. A föld leggazdagabb embere szerint nem lesz más választása a kormányoknak, mint a robotok megadóztatása. A fejlett gazdaságokban már egyáltalán nem science fiction a robotok megjelenése és terjedése. Bizonyos gazdasági területeken gyorsabban, máshol lassabban, de úgy tűnik feltartóztathatatlanul állnak „hadrendbe” a robotok és veszik át az ember helyét a „munkapadnál”. De mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek a munkáját elveszik azok a bizonyos robotok? A kérdés megválaszolása sürgetőbb, mint gondolnánk – olvasható a Kettős Mérce blogbejegyzésében.

 A robotok elterjedésének negatív következménye az úgynevezett technológiai munkanélküliség növekedése. Milliók munkája válik feleslegessé, mert a gép jobban elvégzi azt (termelékenyebben). A WEF (Világgazdasági Fórum) tanulmánya azt jósolja, hogy 2020-ig mintegy 5 millió munkahely szűnik meg a 15 legfejlettebb gazdaságban a robotok terjedése miatt. Magyarországon Varga Mihály szerint a robotizáció következményeként négyszázezer munkahely szűnik meg belátható időn belül.

A munkanélküliség pedig nem tréfa. Az államoknak gondoskodniuk kell a munka nélkül maradtakról, ugyanis ha nem teszik, az a politikai rendszerek stabilitását sodorja veszélybe. Újabb tíz-száz milliárdokat (nem forint) kell majd költeni az elvesző jövedelem (munkabér) pótlására, átképzésre, munkahelyteremtésre - feltéve, hogy lesz még olyan terület, ahol az emberi munka előnyt élvez majd pl. a szolgáltatásokban. De miből? Erre mondja azt Gates, hogy „The robot that takes your job should pay taxes”. Vagyis adóztassuk meg a robotokat. A robotok adóztatása a vállalat adóztatása, hiszen a robot, mint gép a vállalati eszközállomány része. Gates felhívása a vállalatok, rajtuk keresztül pedig a tőkések adóztatásának növelését jelenti. A robotok adóztatása ugyan lassítaná elterjedésüket (vagyis a munka kiváltását a tőkével), de ez nem nagy ár ahhoz képest, hogy a robotadóból orvosolni lehetne a növekvő munkanélküliség problémáját.

Gates felvetése egyáltalán nem pusztán elméleti síkon mozog. Az Európai Parlament idén februárban kezdte tárgyalni a robotok elterjedése miatt szükséges EU szintű szabályozás kérdését. A robotok megadóztatását egyelőre elvetették, de az is jelzés értékű, hogy az egyáltalán felmerült.

Mindenki munkanélküli lesz?

Hogy hosszú távon a robotok – vagyis a robotokat „alkalmazó” vállalatok – adóztatása sem feltétlenül megoldás, arra egy másik milliárdos és technológiai zseni világít rá. A PayPal és a Tesla Motors alapítója, Elon Musk azt állítja, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia terjedése előbb-utóbb teljesen feleslegessé teszi az emberi munkát, vagyis hosszú távon mindenki munkanélküli lesz (kivéve a tőkéseket, akik továbbra is döntéseket hoznak tulajdonukkal kapcsolatban, hacsak nem bízzák ezeket algoritmusokra, amint nagyrészt persze ma is teszik). Musk szerint elkerülhetetlenné válik az általános alapjövedelem bevezetése, másképp ugyanis egyszerűen nem lehet jövedelemhez juttatni az emberek túlnyomó többségét[1].

A munka-nélküli társadalom lehet, hogy közelebb van, mint gondolnánk. Tény, hogy egyre többen állnak ki az alapjövedelem bevezetése mellett, folyik a finn kísérlet, és a kanadai Ontario tartomány ugyancsak kísérleti alapjövedelem programba kezdett. Magyarországon már nem csupán egy kis baloldali párt, a Párbeszéd programja tartalmazza, de a baloldali miniszterelnök jelölt, Botka László is kiállt mellette.

Meddig dolgozhatunk még az Audinál?

Lehetséges, hogy Magyarországot esetleg később éri el és kisebb mértékben érinti az automatizáció és robotizáció okozta problémakör – az EU-s innovációs rangsorban elfoglalt 21. helyünk (28 tagországból) azt mutatja, hogy nem mi vagyunk az új technológia éllovas nemzete. Ennek ellenére azért nem árt felkészülni arra, hogy idehaza is teljes szakmák tűnhetnek el a közeljövőben. Az önvezető autók elterjedése például feleslegessé teheti a szállításban az emberi munkaerőt, azaz a jelenbeli sofőrhiány ellenére csínján kell bánni a tömeges átképzéssel. A betanított munka is könnyen feleslegessé válhat éppen abban az ágazatban (gépjárműipar), ahová a kormány gazdaságpolitikája tízezreket terelt be az elmúlt években. 

Ha hihetünk a jövő gazdaságát kutatóknak, akkor az „összeszerelő üzemek” megmaradnak, csak éppen emberi munkavégzés – munkahelyek – nélkül.

Az „összeszerelő ország” koncepciója tehát egyre kevésbé nyújt majd bármilyen megoldást a fenyegető munkanélküliség problémájára. Felelős (jövő felé forduló) politika tehát nem lehet más, mint az általános tudás, műveltségi szint emelése, a kreatív, tanulni és alkalmazkodni tudó fiatalokat nevelő oktatási rendszer kialakítása. Ez mondjuk pont az ellenkezője annak, amit a Fidesz-KDNP kormányok próbáltak létrehozni az elmúlt évek során. Szerencsére van jól működő oktatási rendszer Európában, lehet tanulni például a finnektől. És, ha már ott járunk, akkor megkérdezhetnénk őket az alapjövedelemről is.

[1] Az alapjövedelmet úgy is felfoghatjuk, mintha a z egyén a társadalom tagjaként kapna részesedést a megtermelt jövedelemből, azaz mint egy olyan programot, amely áttételesen (vagy akár konkrétan) mindenkit tőkéssé tesz.

Forrás: Kettős Mérce

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció