A kávé szerelmesei számára egy csésze fekete sokkal többet jelent a szimpla élvezetnél, főleg a szürke hétköznapokon. A napközbeni kávézás nem csupán a kávézásról szól, még a kávérajongóknak sem - írja a Piac és Profit.

Általános az egyetértés, hogy van abban valami jó, ha az ember felkel egy kicsit az íróasztal mellől, tart egy kis szünetet, és iszik közben egy jó kávét. Ráadásul a kávészünet nem csupán az egyén, hanem a munkavégzés szempontjából is hasznos lehet.  Dr. Pernille Strøbaek és a Koppenhágai Egyetemen működő kutatócsoportja cikket publikált „Igyunk egy csésze kávét! A kávézás és a jól működő munkahelyi közösségek” címmel, amelyben a kávészünetet a sikeres munkavégzés egyik fontos tényezőjeként írja le.

Először is, senkitől nem várható el, hogy órákon keresztül megállás nélkül dolgozzon. Fontos, hogy tudjunk pár percet lazítani, amely által az ember túllendül a naponta többször is jelentkező holtpontokon. Ezek a rövid pihenők új lendületet adhatnak a munkában. Egy brit felmérés szerint azokban a szakmákban magas a kávéfogyasztás, ahol nagy a kiégés kockázata. (Hogy mik a kiégés első jelei, arról itt olvashat.) A felmérés szerint az újságírókat a rendőrök követik, majd következnek a tanárok, és meglepő módon a britek között a negyedik helyen a vízvezeték szerelők állnak. A lista további része nem meglepő, sorban a következő kávéigényes szakma a cégvezetés, a kórházi munka, a telemarketinges pozíció. A pszichológusok véleménye szerint egy jó fekete a stresszes szakmákban új energiaforrás lehet, ami felfrissít, pár percre kikapcsol.

A kávészünet legfontosabb, gyakran figyelmen kívül hagyott előnye a társasági jellegéből adódik. A kávé mellett folytatott beszélgetések ösztönzik a kiscsoportok létrejöttét. Lehetővé teszik a meglévő ismeretségek elmélyítését, újak létrejöttét, de hozzájárulnak a nyugodtabb és oldottabb légkör kialakulásához is. Ez leginkább akkor fontos, amikor az ember új munkahelyre kerül, és még kívülállónak érzi magát.

A kávézás során a dolgozók megoszthatják ötleteiket, elmondhatják véleményüket egy adott témával kapcsolatban, megvitathatják a folyó ügyeket, vagy akár a hétvégi programjukról beszélgethetnek. Ez pedig nem más, mint csapatépítés – amelyre egy valamirevaló munkahely komoly figyelmet fordít. Amikor kialakul egy bizalmi légkör a kávészünetnek egyenesen terápiás jelentősége van: enyhíti a stresszt, oldja a feszültséget és lehetőséget biztosít arra, hogy olyan emberek is beszélgessenek, akik a munkavégzés alatt nem igazán találkoznak. Annak pedig, hogy az emberek kiadhatják magukból a munkahelyi, de akár a magánéleti feszültséget, nagyon fontos szerepe van!

A beszélgetés pillanataiban spontán ötletbörze és olyan érdemi információ- és tapasztalatcsere indulhat el, amely nyilvánvalóan előnyös a vállalat számára is, hiszen támogatja a kreatív és produktív munkavégzést. Nem véletlen, hogy egyre több irodában alakítanak ki kényelmes pihenőteret  újságokkal, magazinokkal és könyvekkel, nem utolsó sorban pedig minőségi kávé kínálattal. A szünetnek valóban szünetnek kell lennie, és fontos, hogy a dolgozók okosan töltsék el a rendelkezésükre álló időt. A koppenhágai kutatás megállapította, hogy a feltöltődés szempontjából az a leghatékonyabb, ha rövid, de ismétlődő szüneteket tart az ember a munkanap során. Így a kávészünet után mindenki megújult motivációval és koncentrációs képességgel, munkára készen térhet vissza az íróasztala mellé.

Forrás: Piac és Profit

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



Bill Barry, a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lők­nek szó­ló új könyv a­me­ri­ka­i szer­ző­je 2017. má­jus má­so­dik fe­lé­ben könyv­be­mu­ta­tó­kat tart Bu­da­pes­ten, Szom­bat­he­lyen, Kecs­ke­mé­ten és Mis­kol­con.

To­vábbi in­for­má­ció