Tavaly már 3,1 milliárd eurót kerestek azok a magyarok, akik nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak. Ez új rekordnak számít – írja a Világgazdaság.

Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti városokból. Ez új rekordnak számít, az egy évnél rövidebb ideje másik országban munkát vállalók összjövedelmének növekedési üteme azonban az elmúlt években megtorpant, annak ellenére, hogy a kivándorlás tovább gyorsul.

A jegybank mérlegadatai szerint a világgazdasági válság kitörése előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek, 2013-ra azonban már ennek majdnem dupláját. Az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már kevesebb pénzért is elmennek dolgozni más országba az emberek, mint korábban. Meglehet, hogy az alacsonyabb képzettségűek külföldi munkavállalása futott fel.

A Világgazdaság számításai szerint egy hónapban 2200 euró körül kereshet most egy külföldön dolgozók magyar, ami két évvel korábban még 2500-2600 euró körül alakulhatott. Az elsődleges érv a külföldi munkavállalás mellett azonban továbbra is a magasabb bér. „Két diploma megszerzése után úgy döntöttem, hogy nem kezdem el otthon építeni a karrieremet, hanem egyből külföldön próbálok szerencsét” – mondta lapunknak Dániel, aki Ausztriában vállal munkát a vendéglátóiparban. A döntésében nagy szerepet játszott, hogy három-négyszeresét keresi annak, amit otthon friss diplomásként tudna hazavinni. A nettó 1500 eurós fizetésből kényelmesen megél, s bár csak négy hónapja dolgozik Ausztriában, biztos abban, hogy hosszú távon is külföldön marad.

Miközben 2010-ben még „csak” átlagosan alig 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nőtt a létszámuk, és a tavalyi év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó honfitársat regisztráltak. Köztük vannak persze olyanok is, akik naponta lépik át a határt a munka miatt, vagyis Magyarországon élnek.

Andrea is csak alig fél éve ment külföldre. „Az Európai Bizottságnál gyakornokként is háromszor annyit kerestem, mint otthon a médiában” – mondta a Skóciában lakó lány. Úgy látja, külföldön bővebbek a karrierlehetőségek, bár most egy szállodában dolgozik. Azt mondja, még ez is kedvezőbb, mint itthon a szakmájában. „Már régóta úgy éreztem, hogy Magyarországon nem lehet televíziózást csinálni – jegyezte meg. – Szeretem Budapestet, de nem tervezem, hogy hazamegyek, ha találok a szakmámban állást.”

Minden ágazatban nagy a bérelőny a nyugati országokban, még a Magyarországon jól fizető pénzügyi szektor sem tudja felvenni a versenyt. Angliában egy hedge fundnál könnyedén megadják az 5 ezer eurós fizetést egy pályakezdő elemzőnek, ami szintén többszörösen veri a magyar fizetéseket. A jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő hiánya így egyre nagyobb problémát fog okozni hazánkban a következő években, ami azonban itthon is érdemi bérnövekedést idézhet elő.

Vaskos többlet

A Magyarországon átmenetileg munkát vállaló külföldiek jövedelme 0,7 milliárd eurót tett ki 2015-ben, így összességében a magyarok külföldi keresete és a külföldiek hazai jövedelmének különbsége nettó 2,4 milliárd eurót tett ki. A nettó munkavállalói jövedelem egyenlege a válság előtti 0,5-1 milliárd euró közötti szintről sokszorosára növekedett, de a bővülés dinamikája lassult. Ez azzal is összefügg, hogy a külföldiek kicsivel kevesebb pénzt keresnek Magyarországon, mint a válság előtt.

Forrás: Világgazdaság

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 elő­je­gyez­he­tő, illet­ve el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.