A munkavégzés és a stressz kéz a kézben járnak – nincsen olyan iroda, ahol néha-néha ne alakulna ki egy kis feszültség a csapatmunka, a kihívások és feladatok miatt. Hogyan garantálhatjuk munkaadóként alkalmazottaink számára a munka közben felgyülemlett stressz megfelelő és folyamatos levezetését, kezelését, ezzel együtt a mozgás biztosítását és az egészség megőrzését?

Nem mindegy, hogy a fizikai munkát végzőt akarjuk rábeszélni, hogy munka után fusson, vagy egy óvónőt rávenni arra, hogy zajos edzőteremben pörögje ki magából a fáradtságot.

Több mint ezer felnőtt budapesti munkavállaló válaszolt az Országos Gerincvédő Egyesület internetes gyorsfelmérésére. Az egyesület azt szerette volna megtudni, hogy mekkora gondot okoz a derékfájás a mindennapi életünkben és munkavégzésünk során – írja a Privátbankár.

 Korábban már mi is írtunk róla beszámolók alapján, hogy a moderátori munka különösen nagy mentális megterheléssel jár. Selena Scola, a Facebook tartalommenedzsere most pert is indított munkaadója ellen azzal a váddal, hogy az extrém módon zavaró képi tartalmak poszttraumás stressz-szindrómát (PTSD) idéztek elő nála, és hogy a cég nem veszi figyelembe azokat a biztonsági előírásokat, amikkel megvédhetnék alkalmazottaikat a káros pszichológiai hatásoktól – írja a 24.hu.

Ma már az egészséges munkakörnyezet egyre nagyobb szerepet kap a munkaerőmegtartásban és a toborzásban, mert nem mindegy, hogy milyen körülmények között töltjük el azt a minimum 8 órát, ami a napunk legaktívabb része – olvasható az AeraMax megbízásából végzett kutatásban – írja a Piac és Profit.

A napjainkban tapasztalható munkaerőpiaci és demográfiai folyamatok miatt egyre több figyelmet igényel a dolgozók egészségi állapotának megőrzése, ez pedig kiemelten igaz az olyan közszolgáltatásokra, mint a személyszállítás, ahol a biztonság is kulcsfontosságú. A szakértők szerint a munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a munkavégzés feltételeit, ám a megváltozott helyzetben egyéb intézkedésekre is szükség van. A kockázatok ugyanakkor nem egyformán vannak jelen az országban, ezek felmérésében a szakszervezetek vállalnak aktív szerepet – írja a Magyar Idők.

A wmn.hu orvosszerzője, ezúttal a munkahelyi zaklatásról, „bullyingról” ír, amely az egészségügyi intézményekben sem ritka, sőt a hierarchikus, tekintélyelvű szerkezet folytán talán gyakoribb jelenség is itt, mint máshol. Dr. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus szakorvos írása.   

Versenyképességi kérdésnek tartja az oktatás és az egészségügy helyzetét is a Magyar Nemzeti Bank. Erről a jegybank Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője nyilatkozott.

Elon Musk kiégett: a Tesla-, Space-X- és Boring Company-vezér egy New York Timesnak adott interjújában nemrég arról vallott, hogy heti 120 órát is dolgozik. Ez az átlagemberre ugyan nem jellemző, az alap túlórázás viszont igen, nem beszélve azokról a gyakori esetekről, amikor az ember hazaviszi a munkáját. Vagy két munkahelye van, és amikor végez a munkával, egyből indul is dolgozni. Nem véletlen, hogy a kiégés mindenkit veszélyeztet - a Times ezért megkérdezte Anat Lechnert, a New York University Stern School of Business oktatóját, mit lehet tenni azért, hogy elkerüljük a mentális kimerülést a munkahelyen – írja az mfor.hu.

Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat – írja a Népszava.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ