Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Főszabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár öt éves időtartamra. Dr. Kártyás Gábor munkajogász cikkében összefoglalja azt a néhány korlátot, amit viszont szigorúan be kell tartani.

Mintegy 30 milliárd forintos kerettel, uniós támogatással indulhat jövőre a közfoglalkoztatottak képzését célzó program. A tervek szerint két év alatt 85 ezer embert vonnának be a programba, ebből 80 ezer általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségű lenne. Az előzetes ütemezés alapján 2016 első negyedévében közel 30 ezer ember bevonását tervezik.

A frissdiplomások az informatikai, műszaki és a nemzetvédelmi, katonai területen keresnek a legjobban.

A munkavállalók 18%-a tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan. Az Eurofound korábbi adatai szerint a férfiak 21%-a, a nők 16%-a nehezen tudja elkülöníteni a munkaidőt és a társas kapcsolatokat. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!" kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúlyának felborulása komoly negatív stressz forrást jelent, ami életünk mindkét fő területére hatást gyakorol, és egészségi problémákhoz is vezethet, így a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közös érdeke az egyensúly fenntartása – olvasható a weborvos.hu-n.

A július végi adatok szerint a gazdaságilag aktív népesség 5,4 százaléka volt a nyilvántartott álláskereső Komárom-Esztergom megyében - ismertette hétfői sajtótájékoztatóján Kancz Csaba kormánymegbízott Tatabányán.

A jelek szerint Németországban nem olyan régen indult el a gondolkodás azon, hogy milyen munkahelyeket is kaphatnak az ezrével érkező migránsok? A német sajtó szerint a helyzet igen bonyolult, hisz a jelenlegi német szabályozás alapján igen sok menekült nem jogosult arra, hogy azonnal munkába álljon. A helyzetet megoldandó a németek az elkövetkezőkben szeretnék a törvényi szabályozásokat enyhíteni. A munkaadók üdvözlik az új törekvéseket, azonban a migránsok alkalmazása számukra még így is igen kockázatos marad.

A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emelés az alacsony keresetű munkavállalók 4 százalékának elbocsátásához vezetett, a többiek jövedelmét azonban jelentősen, 21 százalékkal növelte. Összességében az alacsony keresetű munkavállalók valószínűleg jól jártak a minimálbér-emeléssel – írja a defacto blog.

Az emigránsok óriási mértékben hozzájárulnak egy ország fejlődéséhez, mert motiváltak, bizonyítani akarnak. A magyar társadalom viszont, élén vezetőjével, elutasító velük szemben. A demográfiai helyzetre tekintettel nem tartja vállalhatatlan kockázatnak 10-15 ezer szír letelepítését Magyarországon Róna Péter, közgazdász, aki a gazdasági csapdákra és a jegybank oktalan költekezéseire is felhívta a figyelmet a Népszavában.

Panaszáradat zúdult a Független Rendőr Szakszervezetre azoktól az egyenruhásoktól, akiket a határ mellé vezényeltek szolgálatra a menekültáradat miatt. Pongó Géza, főtitkár a Klubrádiónak nyilatkozva megerősítette, áldatlan állapotokról panaszkodnak a kivezényeltek. Az érdekképviseleti vezető a Reggeli gyorsban elmondta, az elmúlt hetekben egyre több panasz érkezett hozzájuk az ellátással kapcsolatban: mind az élelmezés, szállás, tisztálkodási lehetőségek tekintetében.

A szerbiai pedagógus-szakszervezetek a napokban ismét egyeztetést tartanak, amelyen arról határoznak, milyen határidőt adnak a kormánynak a februárban szerződésben foglaltak teljesítésére, és egy esetleges sztrájkról is döntés születik – közölte a vajdasági Magyar Szó.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ