Amikor arról a több százezer honfitársunkról esik szó, aki külföldön vállalt munkát, rendre elintézzük úgy az ügyet, hogy elmentek az itthoninál összehasonlíthatatlanul nagyobb fizetés reményében. Pedig a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Hays Hungary Engineering & Manufacturing divíziójának felméréséből kiderül, hogy nem csak a kereset játszik szerepet akkor, amikor valaki úgy dönt, elhagyja a hazáját – írja a Blikk.

Nos, a félezer – már a határainkon túl, illetve (még) Magyarországon dolgozó – mérnök megkérdezésével elvégzett kutatás egyértelműen megmutatta, hogy a kivándorlás legfőbb mozgatórugója valóban a pénz, ám az okok között majd’ ilyen fontos szerepet játszik a szakmai kihívás és a felelős pozíció betöltésének a lehetősége, míg a családtagok vagy a barátok véleménye szinte semmit sem befolyásol. Elgondolkodtató viszont, hogy a még itthon lévő mérnökök közel negyede tervezi a külföldre való távozást: legkevésbé a 26-35 éves korosztályhoz tartozó, családos műszakiak fontolgatnak egy efféle lépést, ugyanakkor a 25 év alattiak 47, míg a 36 év felettiek 40 százalékának feltett szándéka, hogy belátható időn belül más országban próbál meg boldogulni. Részletesen megvizsgálva az elvándorlás motivációit kiderül, hogy az anyagiak mellett egy sor más tényezőnek is nagyon komoly jelentősége van: a fiatalokat például más kultúrák megismerésének vágya is vezérli, a családosoknál gyermekük jövője és a magyarországinál nyugodtabb légkör fontos szempont, míg a 26-46 éves, gyermektelen diplomások a jelenlegi belpolitikai helyzet miatt szánják el magukat a – sokszor végleges – távozásra.

Igen, végleges távozást írtam, ugyanis a külföldön dolgozók döntő részének esze ágában sincs hazatérni (közülük minden negyedik hallani sem akar arról, hogy egyszer újra idehaza dolgozzon), és mindössze 41 százalék mondja azt, hogy visszajönne, ha… Ha jóval többet kereshetne, ha Magyarországon a mostaninál magasabb lenne az oktatás, illetve az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ha változna a belpolitikai és gazdasági helyzet, ha nagyobb lenne a jogbiztonság, és így tovább. Ám miután e feltételek többségének a teljesülésére a közeljövőben aligha számíthatunk, nyugodtan kijelenthető, hogy a kenyerüket idegenben kereső magyar mérnökök többségének a visszacsábítására szinte semmi esély, amiként az sem valószínű, hogy a még hazai cégeknél alkalmazásban lévő társaikat – különösen a fiatalabbakat – sokáig itthon lehet tartani. Mindez pedig azt jelenti, hogy hazánknak nem kizárólag most kell szembenéznie nagyon jelentős mérnökhiánnyal, de a későbbiek során is, sőt, a helyzet csak még tovább durvulhat. Ez önmagában is elég baj, amit csak tetéz, hogy ez idő tájt senkinek sincs sikerrel kecsegtető stratégiája a távozás gondolatával foglalkozók itthon tartására. Így aztán az a tudás, amit ezek a szakemberek idehaza megszereztek, talán örökre másutt és másoknak kamatozik.

Forrás: Blikk