A tudásalapú gazdaság fogja meghatározni az országok növekedését – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatási-fejlesztési és innovációs ügyekért felelős főigazgatója, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) meghívására érkezett Magyarországra.

Az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramjának Teaming kutatási kiválósági programján 8 milliárd forintot nyert két magyar vezetésű konzorcium. Mit vár az Európai Bizottság a nyertes projektektől?

Teljesen világos, hogy Európa csak a tudásával képes versenyezni a világgal. Sokkal világosabban meg kell neveznünk a kihívásokat, mert manapság a tudásalapú gazdaság határozza meg az országok és a gazdaságok növekedését. Ez a tudásgazdaság fog munkahelyeket teremteni a jövőben. Emiatt fontos, hogy a tudományba és az innovációba fektessünk.

Ebben segítenek a Teaming-projektek?

A Teaming-projektek célja kutatási kiválósági központok létrehozása vagy már létező központok továbbfejlesztése egy korszerűbb szintre, azért, hogy a tudománnyal és az innovációval versenyezzünk a világgal. A két magyar díjazott projekt is gyönyörű példája annak, hogyan lehet ilyen központokat létrehozni Európának ezen a részén.

A Horizont 2020 forrásainak alig 5 százalékát kapják az unió új tagállamai (EU13). Ezen hogyan lehetne változtatni?

Mindennek több oka is van. Először is, az EU13-ak nem sokat költenek a tudományra és az innovációra. Ha erre nemzeti szinten sem invesztálsz sokat, akkor európai szinten sem tartozhatsz a legjobbak közé. Például a skandináv országok a GDP-jük több mint 3 százalékát tudományra és innovációra költik. Nemzeti szintű beruházások nélkül nem lehetnek versenyképesek európai szinten.

A saját beruházásokon túl más okok is vannak?

A másik oka annak, hogy az EU13-akhoz kevesebb forrás jut, hogy a kutatási és fejlesztési rendszerek nem működnek jól, és több reformra lenne szükség. A harmadik ok, ami kapcsolódik az előző kérdéshez – mely szerint ezen változtatni kellene –, hogy az egyetemek és a cégek között létrejött hálózat nem nyitott. Egy összetett problémával állunk szemben, de például a magyar projektek sikere is megmutatta, hogy ha egyesítjük erőinket, akkor sikeresek lehetünk.

Az időközi értékelés közeledtével hogyan értékeli a programot?

A Horizont 2020 egy jól ismert sikertörténet. Nemrég fejeztük be a konzultációt a résztvevőkkel, és mindenki elégedett volt: az előző keretprogramhoz képest ez egyszerűbb, gyorsabb és könnyebb. Mindenki nagyon elégedett, és csak egyetlen kérés érkezett a tudományos közösségtől, mégpedig az, hogy a következő keretprogramba még több pénzt tegyenek.

Milyen kihívásokkal néznek szembe?

Az EU13-ak alacsony részvétele mellett is vannak kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk. Az egyik ilyen probléma a kutatási eredmények átültetése az innovációba, majd a forgalomba hozatalba – azaz a tudás alkalmazása. Szintén napirenden van a nemzetközi együttműködésekről szóló kérdés, több tudóst szeretnénk a programban látni Kínából, Vietnamból, Oroszországból vagy Brazíliából, nemzetközivé kell tennünk a projektjeinket. Több startupot is szívesen látnánk a programban. Vannak kihívások, amelyekkel tovább fejlődhetünk, de úgy hiszem, hogy a program első osztályú, és nagyon jól megy.

A két nyertes magyar projekt

A HCEMM-Molmedex – Creating the Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine projekt során létrejövő Molekuláris Medicina Kiválósági Központ a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint a gyulladásos betegségek diagnosztikájával foglalkozik majd. Az EPIC – Centre of Excellence in Production Informatics and Control projekt során létrejövő központ az ipar számára nélkülözhetetlen kiber-fizikai gyártó és logisztikai rendszerek fejlesztésére törekszik.

Forrás: Világgazdaság