Az Y, Z generáció foglalkoztatásával kapcsolatos kihívások és nehézségek következtében a munkaadók egyre szívesebben válogatnak a lojális és megbízható 50 pluszos korosztály tagjai közül – írja a HVG.

Míg Nyugat-Európában az ötven feletti korosztály már rég nem „kivonulóként” tekint önmagára, hazánkban még mindig sokszor azzal szembesülnünk, hogy minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a vele azonos képzettségű fiatalabbak előnyt élveznek a munkaerőpiacon. A tapasztaltabbak mellőzése pedig nemcsak az érintetteknek kellemetlen, de szinte demográfiai öngyilkosság is, hiszen az európai lakosság elöregedése miatt létfontosságú lenne, hogy a munkaképes idősebbek minél tovább maradjanak a munka világában.

Az Európai Bizottság vizsgálatai szerint az idősebbek továbbfoglalkoztatása nem rontja a fiatalok munkavállalási esélyeit. A cég kilátásait viszont javíthatja, hiszen az érettebb korú jelentkező alkalmazása nemhogy gondot nem okoz, de számos előnnyel jár.

- Jó diplomaták: a több évtizednyi tapasztalatnak köszönhetően nem forrófejűek, jól kezelik a különféle személyiségeket, jól kommunikálnak, tárgyalásban, ügyfélkezelésben rutinosak.

- Hitelesek: bizonyos munkakörökben az ügyfelek, partnerek nagyobb bizalmat szavaznak nekik, mint a fiatalabb kollégáknak.

- Kiszámíthatóbbak: jó a munkafegyelmük, szabálykövetők, fontosnak tartják a munkaidőt és a határidőket, nem hiányoznak feleslegesen.

- Rutinosak: sokféle helyzettel találkoztak már, sokféle megoldást ismernek, és ennyi gyakorlat után már ritkábban hibáznak. Talán nem a leggyorsabbak, cserébe viszont alaposabbak.

- Jó coachok: tapasztalatukra büszkén és szívesen tanítják a fiatalokat. Ugyanakkor, cáfolva a sztereotípiákat, hajlandóak tanulni, tudják, hogy ez sikerük záloga.

- Megvan a kapcsolatrendszerük: sok év munka sok ismeretséggel jár, amit jól kamatoztathatnak.

Németh Judit, az mtd Tanácsadói Közösség ügyvezetője így beszélt erről: „Markáns paradigmaváltási szándék mutatkozik a foglalkoztatók körében. Az Y, Z generációval kapcsolatos folyamatos nehézségek, kihívások következtében a munkaadók egyre jobban fókuszálnak az 50+ korosztály vonzására, megtartására. Elmondásuk szerint azért, mert egyre inkább azt tapasztalják, hogy az idősebb munkavállalók sokkal megbízhatóbbak, lojálisabbak a szervezethez, megbecsülik a munkájukat, hosszú távon lehet velük tervezni, és a fiatal generációk esetében ez kevésbé jellemző mostanában.” (Forrás: Országos Humánmenedzsment Egyesület)

Ma már az sem feltétlen igaz, hogy az idősebbek tudása korszerűtlen lenne, vagy ne tudnának lépést tartani az infokommunikációs fejlődéssel. A GfK adata szerint a hazai ezüstgeneráció dinamikusan halad a digitalizálódás útján. Az 50-60 év közöttiek 35 százaléka használja a netet, az online bankolók aránya pedig ma már ugyanaz, mint a fiatalabb korosztályok esetében.

50 feletti nők az élvonalban

Azt ugyan még nem állíthatjuk, hogy számszerűen jelentős volna a női vezetők jelenléte az élvonalban – legyen szó politikáról, oktatásról, kulturális életről vagy az üzleti világról -, ám minden szegmensben egyre több a kiváló példa. A külföldi médiában rengeteg sikeres üzletemberről olvashatunk, akik évtizedek óta a csúcson vannak – gondoljunk csak Rose Marie Bravora (66), az angol Burberry vezetőjére, Angela Ahrendtsre, az Apple rangidős alelnökére (57), vagy Linda Zarda Cookra (59), a Shell Gas&Power vezérigazgatójára.

Magyarországon a „leggazdagabb”, „legbefolyásosabb” listákon csak mutatóban képviseltették magukat a nők. De a Magyar Hírlap „ötven legsikeresebb üzletasszony” listáján 2003-ban már olyanok is szerepeltek, akik közül sokan milliárdos céget igazgatnak, vagy ilyen vállalkozások tulajdonosai, mint például Ránky Katalin, a L’Oreal magyarországi alapítója, Hardy Ilona, a tőzsde nagyasszonya, Zoób Kati divattervező, Pataki Ági producer. Egy 2016-os összeállítás is sikerrel oszlatta el azt a tévhitet, hogy egy nő nem építhet egyszerre karriert és családot. Itt találjuk például Karas Monikát, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét, Dávid Ilonát, a MÁV elnök-vezérigazgatóját vagy Dr. Király Máriát, a Ringier Axel Springer operatív igazgatóját.

Persze lehet boldognak lenni egy saját kisvállalkozással is, derül ki a La Femme 25 bátor újrakezdő vállalkozót bemutató sorozatából. Van köztük egykori orosztanár, Malév-dolgozó, minisztériumi alkalmazott, akik némi átképzés után ma már fordítócéget, cukrászdát vagy épp magániskolát vezetnek.

Hátráltató tényezők, amelyekről nem beszélünk

A kiemelt listákon szereplők többnyire személyes képességeiknek tudják be a sikereiket, de többségük fontosnak tartja a szükséges legmagasabb végzettség megszerzését is. 70 százalékuk házas, 30 százalékuk legalább egyszer elvált. A hozzájuk intézett körkérdésben kétharmaduk egészségesnek mondta magát, csak néhányan panaszkodtak emésztési gondokra, vérnyomásproblémákra.

Aki ötvenen túl ér karrierje csúcsára, annak nemcsak a fiatal kollégák jelentette konkurenciával, de a változókor okozta panaszokkal is meg kell küzdenie. Olyan kihívás ez, amelyet nemigen kommunikálhat munkahelyi környezetében senki, legkevésbé vezető beosztásban. Egyrészt mert intim, tehát kellemetlen róla beszélni, másrészt, mert magánügy.

A dolog tabu nemcsak a hivatalos céges diplomáciában, de a humánpolitika számára is – merthogy figyelembe vétele diszkriminációnak minősülne. Aki azt szeretné sugározni magáról, hogy lépést tart a fiatalokkal, az nem hivatkozhat olyan gátló biológiai tényezőkre, amelyeket nem tud kontrollálni. Ez olyan gyenge pontnak minősülne, amely épp azokkal szemben juttatná őt hátrányos helyzetbe, akikkel nagyon is szeretne jogaiban, lehetőségeiben egyenlőnek maradni: a férfiakkal.

Ellentmondásos helyzet

Míg a magyarok többsége támogatja, hogy a munkaadója 25 éves vagy ennél fiatalabb pályázót vegyen fel az üres pozíciókba, az 55 év felettiek alkalmazását a válaszadók 65 százaléka elutasítja. Ez nemzetközi szinten a harmadik legrosszabb eredmény. Nem csoda, hogy az Eurostat adatai szerint az 55 év feletti álláskeresők közt 52 százalékos a munkanélküliség. Igazságtalan anomália, hogy noha esetükben a nagyobb tapasztalat előnyt jelenthetne, manapság a fiataloktól is elvárják a munkatapasztalatot. (Forrás: Randstad Workmonitor) Multinacionális cégeknél mesélik, hogy a külföldi központ döntéshozói rendre meglepődnek, amikor nálunk harmincéves gazdasági igazgatókkal találkoznak, miközben feléjük ez a negyvenöt felettiek karrierkategóriája…

Forrás: HVG