Nagy löketet kapott az államtól az építőipar a CSOK kibővítésével és az új építésű lakások áfájának csökkentésével, így egy év alatt megduplázódott az új építési engedélyek száma. Noha legalább tíz éve nem volt olyan erős a fizetőképes kereslet a lakáspiacon, mint most, a lakásépítési konjunktúra beindulása mégsem egyszerű, hiszen az egyik elengedhetetlen erőforrás, a munkaerő, jobban hiányzik az ágazatból, mint valaha. Az égető szakemberhiány miatt a kivitelezési költségek is gyorsan emelkednek, ami csorbítja az új kedvezmények hatásait is – írja a Portfolio.

Ötvenezer dolgozó tűnt el a szektorból a válság óta

Az építőipari létszám 2007-ben ért csúcsára, ekkor 330 ezer foglalkoztatottat számolt az ágazat. A válságkori dekonjunktúra hatására azonban 2012 végére ez a tábor 240 ezer főre apadt, vagyis 90 ezer ember vesztette el a munkáját a szektorban öt év leforgása alatt. 2013-tól látható, hogy ismét emelkedik az építőiparban dolgozók száma, azonban tavaly év végén is csak 280 ezren voltak, ami alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben 50 ezer munkavállalót veszített az iparág.

Azt sem tudjuk, hogy az építőiparban foglalkoztatottak között hányan vannak azok, akik valójában külföldön dolgoznak, csak éppen rendelkeznek itthon bejelentett lakcímmel, ezért a magyarországi munkavállalók közé számolják őket.

A munkaerő-piaci és lakáspiaci fellendülés közepén már nincs is nagyon olyan munkanélküli, aki építőipari szaktudással ne tudna munkába állni az ország bármelyik pontján, így erőforrás-tartalékban sem nagyon bővelkedik a szektor. 2016 végére a rendszerváltás óta nem látott mélypontra, 205 ezer főre apadt a magukat munkanélkülinek vallók száma az országban, és közülük mindössze 15 ezren voltak azok, akiknek az előző munkahelyük az építőiparban volt. A válság legrosszabb éveiben, 2011-2012 tájékán a szektor aktív munkaerő-tartaléka még 40-50 ezer főt tett ki

A kivándorláson csak a béremelkedés segíthet

Az építőipari munkaerőhiányt súlyosbítja a szakmunkások kivándorlása is. A válságot követő években rengeteg építőipari szakember hagyta el csapatokban az országot és vette az irányt a jobb kereseti lehetőségeket ígérő Nyugat-Európa, azaz leginkább Németország felé, akik most nagyon hiányoznak a gazdaságnak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a kivándorlás ma is óriási problémát jelent az ágazatnak, a folyamatot pedig csak akkor lehetne megállítani, ha a vállalkozások jelentősen növelni tudnák a fizetéseket az ágazatban. A szakszövetségnél úgy látják, havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésekre lenne szükség a jelenlegi 150-200 ezer forint helyett ahhoz, hogy a jelentős elvándorlás megálljon, illetve, hogy a szakmunkások egy részét vissza tudják csábítani a hazai munkaerőpiacra.
  Mivel az építőipari szakmákban igen elterjedt a feketemunka, nehéz lenne pontosan megmondani, hogy hol tart most a nettó átlagbér az ágazatban. Ugyanakkor, már a hivatalos béradatok is azt mutatják, hogy emelkedik a bejelentett szakmunkások fizetése.

Igaz, a fizikai foglalkozásúak hivatalos fizetésének emelkedése nagyon alacsony bázisról, körülbelül nettó 100 ezer forintról indul, így is bíztató, hogy például az épületek építésével foglalkozó munkások bére közel 10 százalékkal nőtt tavaly.

 Minden építőipari szakma területén szakmunkáshiány van

A helyzet olyannyira súlyos, hogy már minden építőipari szakma területén megjelent a szakmunkáshiány. A villanyszerelő, a kőműves, az épület- és szerkezetlakatos, illetve a központi fűtés- és gázszerelő lényegében országszerte mindenhol hiánycikknek számít, de ácsot és asztalost és festő-mázoló szakmunkást sem találunk sehol könnyen, különösen az ország nyugati felében.

Az építőipari hiányszakmákat egyébként közel minden magyarországi megyében állami támogatással ingyen ki lehet tanulni, azonban kérdéses, hogy a papíron egyelőre alacsony fizetéssel járó foglalkozásokat hányan akarják maguktól kitanulni. A fiatalok körében amúgy is egyre népszerűtlenebbek a kétkezi szakmák, míg az idősebb álláskeresőknek az "iskolapadba üléssel" lehet gondjuk.

Van azonban az álláskeresőknek egy olyan csoportja is, akiknél az átképzés viszonylag könnyen megvalósítható lenne: ők a közfoglalkoztatottak. 2016-ban átlagosan 220 ezer, többségében teljesen képzetlen vagy alacsonyan képzett embernek adott munkát az állam a közmunkaprogramokon keresztül. Mivel az építőipari szakmák javát - nem véletlenül - férfiak dominálják, tekintsük csak a 110 ezer férfi közfoglalkoztatottat, de nekik is körülbelül csak a felét, hiszen a fiatalok és a képzettek előtt kedvezőbb lehetőségek is állhatnak. Ez azt jelenti, hogy a közmunkások között is van legalább egy 50-60 ezer fős potenciális munkaerő-tartalék az építőipar számára, akiknek ha egy része kitanulna valamilyen építőipari szakmát, már az is egy-két-három éven belül enyhíteni tudná a szektorban tapasztalt munkaerőhiányt.

Egy decemberi törvénymódosítás eredményeként egyébként a közmunkásoknak idéntől kötelező elfogadniuk a nekik felajánlott képzést, így ha az állam területileg jól megszervezi a szükséges tanfolyamokat, a közmunkások egy része valóban kitanulhatna egy hiányszakmát. A képlet persze valójában nem ilyen egyszerű, hiszen az is problémát jelent, hogy a közfoglalkoztatottak 80 százaléka az ország keleti felében és Dél-Dunántúlon él, és nem ott, ahol a legnagyobb a fizetőképes kereslet az építőiparban, a mozgósíthatóságuk pedig igen alacsony.

Tovább nehezíti a közmunkások nyílt munkaerőpiacra való beilleszkedését, hogy sokuknál hiányzik a rendszeres munkavégzés tapasztalata, illetve a munkavállaláshoz szükséges alapvető szociális képességek.

A munkaerőhiány enyhítésének másik módja a vendégmunkások tömeges behívása lehet Ukrajnából. Ebben látja a megoldást jelenleg a magyar kormány is, éppen ezért egyszerűsítette a szomszédos harmadik országból érkező nem EU-s állampolgárok tartózkodási és munkavállalási engedélyeinek adminisztrációját tavaly ősszel. A könnyítések nyomán akár el is lephetné az országot a külföldi munkaerő, azonban az építőiparban ezt egyelőre egyáltalán nem érzik.

Elkerülhetetlenül tovább nőnek a kivitelezési költségek

Az építőipar a megugrott kereslet mellett óriási kapacitáshiánnyal küzd, így a munkaerő drágulása elkerülhetetlenné vált. Az ÉVOSZ szerint a vállalkozások a bérek emelése nélkül nem is tudnák teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, melyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték és az egyszerű bejelentéseket megtették.

Becslések szerint csak tavaly negyedével emelkedtek a kivitelezési költségek, és idén is további drágulás várható.

A piac által kikényszerített béremelések miatt a lakás- és házépítések ára tovább fog növekedni, ami a lakáspiaci árakat is felfelé nyomja. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanakkor csak 2019 végéig lesz 5 százalékos az új lakások áfája, így a lakásépítési kedv az évtized vége felé akár csillapodhat is. A következő három évben ugyanakkor biztosan marad az égető munkaerőhiány, ami jelentősen gátolni fogja az építőipar növekedését.

Forrás: Portfolio