A meglévő képzési programok mellett a rugalmas alkalmazkodást segítő, rövidebb ciklusú átképzések és továbbképzések támogatására helyezi a hangsúlyt a kormányzat az építőiparban – tájékoztatta a Magyar Időket a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca kedvezőnek nevezte, hogy a friss adatok szerint még a versenyszféránál is nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek az építőiparban. Abban bíznak, hogy az erőteljesen növekvő hazai bérek hatására az ágazatban külföldön dolgozók közül egyre többen térnek haza.
Az erőteljesen növekvő hazai bérek hatására a külföldön dolgozó építőipari munkások egyre nagyobb számban kereshetik újra itthon a boldogulásukat – közölte lapunk megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tavaly megkötött hatéves bérmegállapodásban foglaltak végrehajtásával, valamint az élénk munkaerő-keresletre tekintettel a kormány az építőiparban is a bérek jelentős emelkedésére számít. A tárca szerint a januári statisztikai adatok már nagyon kedvezők: a bruttó és nettó keresetek 11,4 százalékkal nőttek 2016 januárjához képest az építőiparban, ami határozottan magasabb a versenyszférában megvalósult 9,1 százalékos növekedésnél is. Mindeközben a legalább ötfős építőipari vállalkozásoknál dolgozók létszáma is 3,4 százalékkal, azaz 3600 fővel emelkedett.
A gyorsan változó, új kompetenciákat megkövetelő gazdasági környezet kihívásaira válaszul a kormányzat a meglévő képzési programok mellett a következő időszakban a rugalmas alkalmazkodást segítő, rövidebb ciklusú képzések, átképzések és továbbképzések támogatására fókuszál majd – jelezte a minisztérium.
A képzések egyik fő célja az építőiparban is jelentkező munkaerő-kereslet kielégítésén túl a termelékenység és így a versenyképesség növelése, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés feltételeinek megteremtésével.
Varga Mihály miniszter nemrég arról beszélt: amennyiben a magánerős építkezések felfutnak, el lehet majd gondolkozni azon is, hogy a különböző régiókban miként lehet segíteni a használt lakások felújításának, megvásárlásának támogatását. Lapunknak az NGM ehhez csak annyit tett hozzá: folyamatosan figyelemmel kísérik a lakáspiaci folyamatokat, legutóbb tavaly szeptember közepén módosította a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályait annak érdekében, hogy minél több család legyen képes új otthont alapítani.
– A kormányzat célja, hogy minden család – lehetőleg saját – otthonhoz jusson, ennek érdekében nagyon nagyvonalú otthonteremtési programot hirdettünk – jegyezte meg a minisztérium, kiemelve a csok jelentős bővítését, az építkezők adó-visszatérítési támogatását, valamint a tízmillió forintos csok mellé igényelhető tízmilliós államilag támogatott lakáskölcsönt. – Az idén várhatóan tovább nő a lakásépítések száma, amit alátámaszt, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma tavaly meghaladta a 31 ezret.
Kedvező tendenciák
Az idei adatok szerint tovább erősödnek a kedvező tendenciák a lakáspiacon, február végéig a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ös bevezetése óta összesen negyvenezer család kérelmét fogadták be, amelyek összértéke meghaladta a 102 milliárd forintot – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Portfólió lakáskonferenciáján a távirati iroda szerint. Ugyancsak ez év február végéig 5500, saját célra építkező család igényelt adó-visszatérítési támogatást, összesen 24,6 milliárd forintot, és 4600 három vagy több gyermeket nevelő család igényelt kamattámogatott lakáskölcsönt.
Az új lakások finanszírozását segítette az alacsony kamatkörnyezet, tavaly az új lakáshitelek összértéke 29 százalékkal nőtt éves összevetésben, és 13 ezer új lakáscélú kamattámogatott kölcsönszerződést kötöttek, amiben nem csak a csokhoz kapcsolódó lakáscélú kölcsön van benne. Az államtitkár szerint az idén a béremelések is új lökést adnak a keresletnek, ezért a tárca azt várja, hogy tovább bővül a lakásépítési szegmens.
Forrás: Magyar Idők
