Veszélyes is lehet, ha a kormány megfelelő előkészítés és tapasztalt szakembergárda biztosítása nélkül „színesíti” lövészet oktatásával az iskolai tornaórákat. Márpedig nem lesz könnyű szakembert találni: a sportlövészetben régóta nagy problémát jelent, hogy nincs elég edző. A lő-órák tervének az iskolaigazgatók sem örülnek, s volt, aki azt vetette fel: miközben múzeumba is alig tudják elvinni a gyerekeket, arra majd lesz forrás, hogy lőterekre utaztassák őket? – írja a Népszava.

Nem csupán újabb lőterekre, hanem a szakemberképzés erősítésére is nagy szükség lesz, ha a kormány valóban bevezeti az iskolai lövészetet - figyelmeztetett a sportlövész Gurisatti Gyula. Mint mondta, a fegyvereket, lőszereket csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember kezelheti, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a testnevelő tanárok is oktathassanak lövészetet, ám ehhez egy legalább féléves lövészedző képzésen kell részt venniük.

A Népszava írt elsőként arról, hogy egy új kormányzati koncepció szerint az iskolai tornaórákat küzdősportokkal, illetve lövészet oktatásával is kiegészítenék, az új sportágak bevezetéséhez szükséges kerettanterv pedig akár már a 2019-re tervezett új Nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt is várható. A kabinet szerint a cél az, hogy a gyerekek megtanulják az agresszió tudatos kezelését. A sportlövészet gyakorlására járási centrumokat alakítanának ki, ez alighanem kapcsolódna a kormány lőtér-fejlesztési programjához. Három éven belül 197 lőteret építenének, 27 milliárd forintból - miközben számos iskolának még saját tornaterme sincs, a gyerekek a folyosókon - a szerencsésebbek, ha jó idő van, az iskolaudvaron - tesznek eleget a mindennapos testnevelés követelményének.

Gurisatti Gyula szerint ez a sport „veszélyes üzem”, nagy odafigyelést igényel, a szabályokat szigorúan be kell tartani, nem lehet félvállról venni. „Ugyanakkor ez egy jó kezdeményezés, ami kimondottan a hobbiról szól, sokat segíthet a sportág elismertségének. Nem hinném, hogy a gyerekek militarizálását jelentené, ezért is mindenképp szükséges a megfelelő szakmai előkészítés” - mondta. Emlékezetes: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is jelezte: ők nem értenek egyet az iskolai lövészet ötletével. Galló Istvánné PSZ-elnök a Klubrádióban úgy nyilatkozott: alkotmányossági aggályok is felmerülnek, hiszen a szülők joga annak eldöntése, hogy gyermekük bármilyen indok alapján fegyvert fogjon a kezébe.

Úgy tudjuk, a koncepció előkészítése vagy kidolgozása során szakmai szervezetekkel nem egyeztettek - még a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületével és a Magyar Sportlövők Szövetségével (MSSZ) sem. „Egyelőre nem vontak be minket az előkészítésbe, de ha felkérést kapnánk, szívesen részt vennénk benne” - mondta Molnár László. Az MSSZ kommunikációs igazgatója nem osztja a pedagógusok félelmeit, azt ugyanakkor elismerte: szakemberekre nagy szükség van, a sportlövészetben nagy problémát jelent az edzők alacsony száma. „Az iskolai oktatás megoldható az adott régióban működő sportlövő egyesületek támogatásával is. A sportlövészet olimpiai sportág, az iskolai oktatás a szövetségek számára nagyobb merítési lehetőséget jelenthet az utánpótlás-képzésben” - fogalmazott.

Az iskolai sportlövészet Dúró Zsuzsa gyermekpszichológus szerint sem „ördögtől való”, ugyanakkor figyelmeztetett: bizonyos személyiségtípusú gyerekeknél az eredeti céllal ellentétes hatást is kiválthat, ezért ő is az alapos szakmai előkészítést és előzetes vizsgálatok szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a küzdősportok több pozitív hatással bírnak az önvédelmi készségek fejlesztésétől az énkép erősítéséig. A lövészettel sincs ez másképp, ugyanakkor figyelembe kell venni: a gyerekek személyiségétől függ, hogyan élik meg ezeket a sportágakat.

„Akár veszélyforrás is lehet, ha nem világos, a stresszes, folyamatosan a körmüket rágó gyerekek hogyan tudnak megfelelni az ilyen sportágakhoz szükséges elvárásoknak. Egyeseknél épp hogy felerősödhet az agresszió. Mindenképp kell egy tapasztalt szakembergárda, amely szavatolja, hogy nemcsak technikailag, de a gyermekek mentális egészségét tekintve is a jó irányba menjenek a dolgok” - hangsúlyozta Duró Zsuzsa. Hozzátette: szakemberekre egyébként is nagy szükség lenne, hiszen az elmúlt években az iskolák nyakába zúdított gyakori változtatások a pedagógusok és a diákok számára is pszichés megterhelést jelentett.

Nem tudni, a szükséges szakembergárdát biztosítaná-e a kormány. Az viszont bizonyos, hogy iskolapszichológusokból, pedagógiai asszisztensekből is nagy hiány van ma az iskolákban, s nem látszik, hogy javítani akarnának ezen a helyzeten.

„Az intézményvezetők sincsenek elragadtatva az iskolai lövészet ötletétől” - tudtuk meg Ács Katalintól. Az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) megbízott elnöke hangsúlyozta: a feltételek egyáltalán nem adottak, és ha létesülnek is járási centrumok, oda utaztatni kell a diákokat. „Kérdés, ezt a Klebelsberg Központ hogyan kezelné, ma sokszor még egy múzeumlátogatás is problémát jelent. De a kormánynak sem ezen kellene gondolkodnia, számtalan más problémát kellene előbb rendbe tenni az iskolákban” - fogalmazott.

Az érdekvédő szerint egyébként nem is lenne szükség arra, hogy kerettantervben rögzítsék ezeket a foglalkozásokat, hiszen ott, ahol igény van rá, most is biztosítják őket a diákoknak.

Ló van-e?

Korábban volt egy olyan elképzelés is, hogy minél több iskolában legyen lovasoktatás. 2014-ben a Nemzeti Lovas Program keretében be is vezették néhány helyen, előtte azonban felmérték, mennyi iskola rendelkezik lóval. Az ezzel kapcsolatos kérdőívet minden iskolának kiküldték. „A fővárosi intézményvezető kollégák meglepve vették kézhez a levelet, de készségesen válaszoltak, hogy Budapest közepén sajnos nem rendelkeznek lóval, istállóval” - mesélte Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke. Szüdi János oktatási szakértő mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a Klubrádióban: ha a kormány tervei megvalósulnak, lehet, hogy lóhátról, nyíllal lövöldöznek majd a gyerekek.

Forrás: Népszava