Három év alatt tovább csökkent a hálapénz elfogadottsága az orvostársadalomban, a paraszolvenciát teljes mértékben elutasító orvosok aránya 19 százalékról 33 százalékra nőtt, miközben a hálapénzt adó betegek aránya 26 százalékkal csökkent – derül ki a Szinapszis Kft. és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzASz) hálapénzrendszerről végeztt közös kutatásából.

Az orvosok 96 százaléka hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, mintegy 60 százalékuk szerint pusztán a béremelések hatására nem tűnik el a rendszerből a hálapénz, más eszközökre is szükség van ehhez - összegezte a hálapénzrendszerről végzett kutatás fő megállapítását az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Dénes Tamás ReSzaSz elnök.

Részletesebb nézve az adatokat kiderül, hogy a megkérdezett orvosok harmada teljes mértékben elutasítja a hálapénzt, 61 százalékuk elutasítja, de a jelenlegi helyzetben szükségesnek tartja azt.

Míg a 2013-as hasonló témájú kutatásnál még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezése, mára ez gyökeresen megváltozott, mindössze 17 százalékuk szerint fejezi ki az önkéntes adomány a hálát.  Az orvosok szerint ma a betegek egyharmada a megfelelő ellátás reményében ad paraszolvenciát, a rezidensek közül minden második gondolkodik így. 2013-ban az orvosok még csak a betegek ötödéről feltételezték, hogy a megfelelő szintű ellátásáért adják a paraszolvenciát.

Lapul a boríték

A hálapénz elfogadottsága és feltételezett motivációk mellett a borítékkal hálálkodók száma és a beletett összeg is nagyot változott az elmúlt három évben - sorolta a kutatás eredményeit Kun Eszter kutatásvezető. A hálapénzt adó betegek aránya 26 százalékkal, az egy beteg által adott összeg 12 százalékkal, a havonta átlagosan kapott hálapénz összege 22 százalékkal csökkent 2017-re az orvosok tapasztalatai szerint. (Hogy valójában éves szinten mekkora összegről van, nem lehet megbecsülni, az orvosok valószínűleg kisebb, a betegek pedig a ténylegesnél nagyobbra tehetik ennek mértékét - vélte Dénes Tamás)

Ugyanakkor továbbra is az orvosok csaknem 60 százaléka egyetért azzal, hogy a szabad orvosválasztásért törvényileg szabályozott keretek között plusz pénzt fizessenek a betegek. A ReSzaSz elnöke szerint világszerte elfogadott gyakorlat, hogy az orvosválasztás az extra szolgáltatások közé tartozik, amiért plusz díjat kell fizetni. Ennek a rendszernek persze része lenne az is, hogy nyilvánosak legyenek az orvosok minőségi mutatói.

Továbbra is nagyon magas azon orvosok aránya - 74 százalék szemben a 2013-as 79 százalékkal - , akik azt nyilatkozták, hogy jövőbeli terveiket még a béremelés utáni, magasabb alapbérre (194 ezerről 260 ezerre nőtt 2013/2017 között) sem tudják alapozni.

Teljesítményarányos fizetést

A megkérdezett orvosok 82 százaléka azzal is egyetért - különböző mértékben - hogy a teljesítményét az alapbér feletti részben hivatalosan is honorálják. Jelenlegi ugyanis ugyanannyi fizetést visz haza, aki kétszer annyit operál és fele annyi a szövődményes esete, mint a kollégája, ami sem nem  rendszer ugyanis sem nem méltányos, sem nem igazságos - tette hozzá Dénes Tamás.

Csaknem teljes az egyetértés - az orvosok mintegy 90 százaléka szerint - abban, hogy a rezidensek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak az orvosok. Kétharmaduk szerint a hálapénzrendszer gátolja a minőségi szakképzést, több mint a felük abban is egyetért, hogy az orvosi egyetemen a gyakorlati képzést is akadályozza. A jelenlegi tutori rendszer nem alkalmas a szakképzésben való részvétel motiválására - fűzte az eredményekhez Dénes Tamás.

Abban is csaknem teljes az összhang az orvostársadalomban - 92 százalék szerint van így - hogy együttesen, de szabályozott formában kellene működtetni az állami és a magán egészségügyet.

Nem elég a béremelés

Összességében az idei kutatás is azt mutatja, hogy az orvosok alapvetően nem kívánnak hálapénzes egészségügyben dolgozni, az nem megfelelő kényelmetlen számukra.  Megoldásként tisztességes alapbérre és minőségi, valamint mennyiségi mutatókkal mért,  teljesítményalapú finanszírozásra van szükség  - hangsúlyozta Dénes Tamás. Meg kell vizsgálni a saját orvosválasztásért fizetendő plusz díj feltételeit, és mindenképpen tisztázni kell a jogi kereteit az állami és a magánegészségügy együttműködésének. Az orvosképzésnek pedig vissza kell adni a becsületét - tette hozzá a ReSzaSz elnöke, aki azt is elmondta, a felmérés eredményeit az egészségügyi államtitkárságnak is eljuttatják.

Forrás: napi.hu