Hamarosan új szisztéma válthatja a 2015-től megszűnt korkedvezményes nyugdíjazási rendszert – tudta meg a Magyar Idők. Az egészségre kockázatos munkakörökben dolgozók kompenzá­ciót kapnának, amely a munkavállalók és a munkaadók közös javaslata szerint több szabadság vagy akár pluszpénz is lehetne. Az új elképzelések lényege, hogy már nem egységes szabályok mentén, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételekkel lenne megállapítható az egészségre kockázatos munkavégzési körülmény.

Speciális, az egészség védelmének alapelvén nyugvó rendszer váltja hamarosan a 2015-től megszűnt, egyébként elavult feltételeket középpontba állító korkedvezményes nyugdíjat – olvasható a Magyar Idők birtokába jutott tervezetben. Alapja, hogy a korábbi, mindenkire érvényes szabályok helyett egyedi, a munkahelyek adottságait, valamint a munkakörök sajátosságait felmérve új, korszerű irányelv jöjjön létre.

A jövőbeni szisztéma a „fokozott egészségkárosító kockázattal jellemezhető munkavégzés” elnevezést kapná. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk kérdésére kifejtette: a tervezet szerint felmérnék az adott munkahelyen az egészségre ártalmas kockázati tényezőket munkavédelmi szempontból.

Ezek egy részét a munkáltatónak kötelessége kiküszöbölni, azonban vannak olyan helyzetek, amikor ez nem megoldható. Az egészségkárosító hatás definiálására, a munkahelyek felmérésére már létezik egy elfogadott protokoll, ezért a megállapodást követően a korábbi korkedvezményes nyugdíjat váltó rendszer működésére nem kell sokat várni.

Azért is fontos, hogy munkahelyi szinten kapjanak képet ezekről a helyzetekről, mert egy adott munkakörön belül is nagy eltérések lehetnek a különböző foglalkoztatóknál.

– A szakszervezeti oldal javaslata szerint azt, aki bizonyítottan olyan munkakörben dolgozik, amelyik egészségkárosodást okozhat, többletjuttatásokkal lehetne kompenzálni – mondta Mészáros Melinda. Kiemelte: a többletjuttatás tervét a munkaadói oldal is elfogadta, a részletekről még folynak az egyeztetések. Az érdekképviseletek szerint akár az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével, több szabadsággal, pluszjuttatással vagy rek-re­á­ciós intézkedésekkel lehetne kompen­z­álni a munkavállalót. Emellett a dolgozó maga is kérhetné, hogy a hatóság megvizsgálja munkakörülményeit, illetve vélelmezett jogsértés esetén is segítséget kérhetne.

Az új szabályok betartását a munkaügyi ellenőrzések során is figyelnék a szakemberek. A legfontosabb továbbra is az, hogy a munkaadó minél inkább csökkentse az egészségkárosodást előidéző körülményeket. A Liga elnöke példaként említette: két rakodómunkás – habár ugyanazt a feladatot látja el – eltérő munkahelyen, más körülmények között dolgozik. Kitettségüket befolyásolja az adott hely infra­struktúrája, a munkaidő beosztása, a felszerelések és egyéb szempontok. Mészáros Melinda hozzátette: folytatódnak a tárgyalások a munkaadói oldallal, az álláspontok közelednek; a kormány egyelőre nem vesz részt aktívan a tárgyalásokon.

A munkavállalók és a munkaadók közös tervezetből kiderül, hogy a munkaadói oldal álláspontja szerint az egészségkárosító munkakörben dolgozók munkaideje nem csökkenhet, viszont annak egy részében más munkakörbe be lehetne vonni. Az érdekképviseletek szerint szükség esetén megvalósítható a dolgozó átképzése is, azonban a munkaadókat terhelő többletkiadásokból az államnak is részt kell vállalnia.

Forrás: Magyar Idők