Bár megígérte a kormány, hogy a törvényi minimumnál magasabb szinten szabják meg az osztályfőnököknek, illetve a munkaközösség-vezetőknek járó pótlékokat, végül mégsem tartották magukat ehhez – tudta meg a Magyar Nemzet Galló Istvánnétól, aki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának képviseletében nyilatkozott. A sztrájkbizottság és az oktatási államtitkárság legutóbb a múlt héten tárgyalt az oktatás kérdéseiről. Mint Gallóné elmondta, a magasabb szintű pótlékokra annak ellenére nem biztosított fedezetet a kormány az idei költségvetésben, hogy erről még annak tavalyi elfogadása előtt, 2016 tavaszán állapodtak meg. Így a tárgyalásokon részt vevő Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt mondta, a magasabb pótlékra csak 2018-ban lesz lehetőség.

A megbeszélésen szó esett a pedagógusok kötelező óraszámáról is. Jelenleg 22–26 órát kell tanítaniuk egy héten a tanároknak, tehát a kötelezettségük nincs fix óraszámban rögzítve. Ez azt az igazságtalan helyzetet eredményezi, hogy hiába dolgozik többet egy pedagógus, ugyanannyit keres, mint az a kollégája, aki kevesebb munkát vállal. A sztrájkbizottság ezért azt szeretné, ha 22 órára állítanák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát. Bár mint lapunk korábban megírta, ebben a kérdésben eddig a kormány nem mutatkozott kompromisszumkésznek, most Gallóné arról számolt be, hogy nem zárkóztak el attól, hogy valamiféle megoldás szülessen.

– Mi nagyon sürgetjük a dolgot, és szeretnénk, ha 2017. szeptember 1-jén az új tanév már úgy kezdődne, hogy nyugvópontra került a kérdés – mondta. Igaz, úgy tűnik, a kormány inkább ezt a kérdést is 2018-ban rendezné.

A szakszervezeti vezető arról is beszámolt lapunknak, hogy a tárgyaláson szóba került a mesterpedagógusok helyzete is. Jelenleg ugyanis ezeknek a pedagógusoknak csak heti négy napot kell az iskolákban tanítani, míg egy szabad napot az intézmény biztosít nekik arra, hogy az Oktatási Hivatal (OH) részére lássanak el szakértői feladatokat. Ez viszont leterheli azokat a tantestületeket, ahol több mesterpedagógus is dolgozik. Ezzel kapcsolatban a kormány azt jelezte a sztrájkbizottságnak, hogy felülvizsgálják az érintettek helyzetét. Bár még kész koncepció nincs a rendezésre, de szóba jöhet, hogy a mesterpedagógusok közül lehetnének olyanok, akiknek nem kellene tanítaniuk, így főállásban látnának el szakértői feladatokat.

A sztrájkbizottság az ellen is tiltakozott, már nem először, hogy az iskolákban közmunkásokat lehet foglalkoztatni. Azt szeretnék elérni, hogy még a technikai dolgozók (például portások vagy takarítók) között se legyen lehetőség közmunkást foglalkoztatni. Ennek oka, hogy nem szavatolja a gyerekek biztonságát és a folytonosságot az, ha 3-4 havonta lecserélődnek az érintett munkatársak. Az oktatási államtitkárság a tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy fel fogják mérni, hány közmunkást foglalkoztatnak az egyes tankerületi központokban, illetve milyen munkakörben.

Gallóné megjegyezte azt is: nehezményezték, hogy az oktatási államtitkárság részéről Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár vett részt a tárgyalásokon, miután neki nem volt felhatalmazása arra, hogy megállapodást kössön a felvetődő kérdésekben. Ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök eredetileg Balog Zoltán illetékes minisztert jelölte ki a sztrájkbizottság tárgyalópartnerének, aki pedig Palkovics László oktatási államtitkárra bízta a feladatot, ám utóbbi politikus nem jelent meg, Sipost küldte maga helyett.

Sipos Imrével kapcsolatban ugyanakkor tegnap közölte hivatalosan az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt, amit a Magyar Nemzet elsőként már szombaton megírt: a helyettes államtitkárt Maruzsa Zoltánra cserélik március 1-jétől. A személyi változást azzal indokolta a szaktárca, hogy erősíteni kívánják a kapcsolatot a köznevelés és a felsőoktatás között, amire Maruzsa Zoltán személyét látják biztosítéknak. A minisztérium közleménye megerősítette lapunk azon információját is, amely szerint Maruzsa helyére, aki eddig az Oktatási Hivatalt vezette, Gloviczki Zoltán érkezik.

Forrás: Magyar Nemzet