A minimálbér és a garantált bérminimum idei megemelése jelentősen megdobta a minimális járulékkötelezettséget. Az ado.hu cikkében összehasonlította a tavalyi az idei év ezzel kapcsolatos költségeit.
Az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza a foglalkoztatóknak és a biztosítottaknak a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, kötelező befizetéseit. (A törvény rendkívül régi, s ezáltal össze -vissza módosítgatott.)
Évek óta tudjuk, hogy a főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból, illetve csak kisebb összeget, mint az előírt (mondhatni akár, fiktív) járulékalap.
Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban biztosított, és azután fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főfoglalkozásúnak, vagy saját jogú nyugdíjas.
A minimumjárulék szabályát évekkel ezelőtt azért vezették be, hogy a vállalkozók ne kerülhessék ki a járulékfizetési kötelezettséget. Nem is lenne ezzel különösebb baj akkor, ha jól működne a gazdaság és hatékonyan üzemelnének a vállalkozások.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – melyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot, - nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire.
Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit! Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni.
sor- szám |
megnevezés |
2016-ban csak ügyvezető minimálbér |
2017-ben csak ügyvezető minimálbér |
2016-ban szem.közrem. tag garantált bérm |
2017-ben szem.közrem. tag garant.bérmin |
1. |
járul.alap kiindulása |
111 000 |
127 500 |
129 000 |
161 000 |
2. |
nyugd.járul. alapja |
111 000 |
127 500 |
129 000 |
161 000 |
3. |
10% nyugd. járulék 2.sor*0,1 |
11 100 |
12 750 |
12 900 |
16 100 |
4. |
eü-i járulék (3 db) alap 1.sor*1,5 |
166 500 |
191 250 |
193 500 |
241 500 |
5. |
eü-i járulék 8,5% (3 db) 4.sor*0,085 |
14 153 |
16 256 |
16 448 |
20 528 |
6. |
szoc.hozzá- járulási adó alapja 1.sor*1,125 |
124 875 |
143 438 |
145 125 |
181 125 |
7. |
szoc.hozzá- járulási adó 6.sor*0,22 bázis 27% |
33 716
(27) |
31 556
(22) |
39 184
(27) |
39 848
(22) |
8. |
összes köz- teher (3+5+7) |
58 969 |
60 562 |
68 532 |
76 476 |
A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent. (Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni?)
Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint.
Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet. Ezen vállalkozóknak menekülniük kell!
Vagy munkaviszonyba, vagy a KATA rendszerébe, bár ezek sem csodaszerek (a kivát is érdemes lehet fontolóra venni – a szerk. megjegyzése). Ha nem változtatnak, akkor létszámcsökkentés lesz a vége, hiszen az adórendszer még azt is elvárja a vállalkozásoktól, hogy az éves nyereség az éves bevétel két százaléka legyen.
A termelékenységen és a hatékonyságon is változtatni kellene. Természetesen senki egy percig sem vitatja, hogy a jövedelmek emelése szükséges, de a gazdaság állapota és az egységnyi idő alatt elvégzett munkamennyiség ellentétes irányba hat. A minimumjárulék ebben a formában sok mikrovállalkozást hoz nehéz vagy épp lehetetlen helyzetbe.
Forrás: ado.hu