Megnyomta a pánikgombot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Szerintük elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók behívása, különben visszaesik a gazdaság. Varga Mihály pártolja, Lázár János ellenzi a javaslatot.

A londoni Cityben, egy japán bankban dolgozik a Corvinuson négy éve diplomázott János. Barátnőjével ment ki Nagy-Britanniába 2013-ban, s bár a fizetés nagyságáról nem beszél, elégedetten mondja, hogy kéthavonta a New York-i iroda auditközpontjába szólítja a munkája. Most, a Brexit után csak amiatt izgul, hogyan alakul a font árfolyama, belevágjon-e ház- vagy lakásvásárlásba. A Bécsben dolgozó, Pécsről elszármazott Ildikó öt év után középvezető egy egészségügyi intézményben. 2011-ben ment ki családjával, 2000 euró a bére, s ehhez nincs hozzászámolva a családi pótlék és egyéb kedvezmény. „A gyerekeknek már természetes, hogy itt járnak iskolába, s itt fognak diplomázni is” - mondja.

NEM VONZÓ

A kivándorlás mértéke évről évre nő. Igazán pontos adatok nincsenek, de a hivatalos statisztikák szerint 2015-ben 33 ezren hagyták el az országot. Szakemberek szerint ez olyan, mintha Salgótarján kiürült volna. S a kivándorlás még nem ért a tetőfokára. A Randstad HR-cég kutatása szerint a magyarok 50 százaléka hagyná el az országot, ha megfelelő állásajánlatot kapna. A fiatalok és a képzettek pedig ennél is nagyobb arányban. A 34 év alatti férfiak 79 százaléka azonnal távozna, ha megfelelő munkát ajánlanának számára. A külföldön munkát vállaló magyaroknak a 44 százaléka 30, a 75 százaléka 40 év alatti, 32 százalékuk diplomás.

Ma hazánkban nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány. „Míg korábban jellemzően a nyugati határszélen volt így, ma Szabolcsban és a Nyírségben is ugyanez a helyzet” - fogalmazott a Figyelőnek Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A munkaerőhiány leginkább az IT-szektort, az építőipart, az egészségügyet, az idegenforgalmat és a vendéglátást sújtja. Szakipari munkákra is lasszóval fogják a cégek dolgozóikat. Míg nyugatra tízezerszámra vándorolnak honfitársaink, addig helyükbe nem érkeznek külföldi munkavállalók. Magyarország határozottan nem célország. A nyugat-európai bérszínvonalhoz mérten alacsony keresetek kinek lennének vonzók?

Májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt nálunk. A helyzet drámai, ez késztette lépésre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét. A szervezet kidolgozott egy cselekvési tervet, amelyet néhány hete a kormánynak is bemutatott. A munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. Ha ez valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Az MGYOSZ úgy véli, hogy a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók. Lengyelországból is tömegével mentek el, ám a helyükbe egymillió ukrán érkezett. „Nálunk is hasonló megoldást kellene találni!” - hallottuk.

A munkaadói érdekvédelmi szervezet számítása szerint első körben mintegy 40-50 ezer dolgozó érkezhetne külföldről. A nem EU-s országok esetében pedig könnyíteni kellene a munkavállalási vízum megszerzését. „A sajtó félreértette, nem javasoltuk azt, hogy 250 ezer vendégmunkást telepítsenek be külföldről, csupán azt vetettük fel, hogy a súlyos munkaerőhiány kezelése érdekében szükség lehet harmadik országbeli dolgozókra!” - fogalmazott a Figyelőnek az alelnök. A szervezet szerint elsősorban belföldön kell feltárni a mobilizálható réteget, s ha ez nem elegendő, akkor indokolt határon túl élőket ösztönözni arra, hogy jöjjenek Magyarországra. Az MGYOSZ úgy látja, hogy betanított és segédmunkára alkalmas lehet a közmunkában foglalkoztatottak egy része, ehhez azonban a kormánynak át kell csoportosítani a támogatásokat. Ily módon mintegy 40-50 ezer fős új munkaerő érkezhetne a gazdaságba. Úgy tudjuk, hogy a kormány nyitott a javaslatra. Az elképzelések szerint 2017-ben visszaszorul a közmunka, s olyan ösztönzőket vezetnek be, amelyekkel a tartósan munka nélkül lévők és a ma közmunkában foglalkoztatottak tömegével léphetnek be az elsődleges munkaerőpiacra.

FOGYÓKÚRÁN

A másik potenciális terület, ahonnan munkaerőt nyerhet a gazdaság, a közszféra. Az állam még mindig kövér, egymillió foglalkoztatottat tart el, bőven ráfér a fogyókúra. Erre vonatkozó tervek készülnek a Miniszterelnökségen és a gazdasági tárcánál is. Az MGYOSZ alelnöke szerint az állami szektorban jó munkakultúrájú foglalkoztatottak dolgoznak, akik könnyen átképezhetők. De van teendője a kabinetnek a fiatal pályakezdők és az 50 feletti korosztály foglalkoztatása terén is, amely messze elmarad az uniós átlagtól. A testület szorgalmazza, hogy csökkentsék a munkaadói járulékterheket, ez adna mozgásteret a munkaadóknak arra, hogy emeljék meglévő dolgozóik bérét, s új munkavállalókat vegyenek fel. „Kínszenvedés, ahogyan a foglalkoztatók erőlködnek, s próbálják a kvalifikált munkaerőt megtartani, küzdenek, hogy 15-20 százalékkal emeljék a béreket, ám nyilvánvalóan soha nem tudnak konkurálni a nyugati 3-4-szeres keresetekkel” - magyarázta a Figyelőnek Rolek Ferenc. Érvelése szerint a munkaadók járulékterheinek csökkentése már rövid távon is megérné az államnak.

A magasabb foglalkoztatottság és a bérek növekedése folytán nagyobb lenne az adóbevétel, tehát a központi büdzsé is a haszonélvezője lenne. A járulékcsökkentés az MGYOSZ kalkulációja szerint éves szinten mintegy 100 milliárd forint bevételcsökkenést eredményezne a költségvetésnek, ám ez busásan megtérülne. Ha visszaesnek a beruházások, azon sokkal többet veszítene az ország. „Vagy most mond le 100 milliárd forintról az állam, vagy később fog évenként 200 milliárdot veszíteni” - jelezte lapunknak az MGYOSZ alelnöke. A szervezet szerint a kabinetnek a jövőben támogatnia kellene a technológiai beruházásokat, ami enyhítené a munkaerőhiányt. A technológiai fejlesztések révén javulna a cégek versenyképessége, kevesebb munkavállalóra lenne szükség.

MIT JAVASOL AZ MGYOSZ?

■ Kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására

■ A reálbérek differenciált emelése, összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel

■ A munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre

■ A közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába

■ A belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése

■ A költségvetési szférában dolgozók részarányának csökkentése

■ Az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés

■ Munkaerő-kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása EU-s pénzek bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal

 

Mit mutatnak a foglalkoztatási adatok?

■ Hat év alatt több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, jelenleg 4 millió felett van, a munkanélküliségi ráta pedig a 2010-es kormányváltás óta kevesebb mint felére csökkent. 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sikerként értékelte a Fidesz-KDNP-kormány munkaerőpiacot befolyásoló intézkedéseit.

A KSH adatai szerint a versenyszférában 380 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. A munkanélküliségi ráta közel 12 százalékról 5,5-re süllyedt. A foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepe volt a kormány gazdaságösztönző és adópolitikájának, valamint foglalkoztatási programjainak - érvelt Cseresnyés Péter. A férfiak és a nők körében is javultak a mutatók; előbbiek foglalkoztatottsága meghaladja a 70 százalékot, a hölgyeké pedig közel 60 százalék. A fiataloké is javult, a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 15 százalék alá süllyedt, foglalkoztatottságuk megközelíti a 30 százalékot. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben közel 30 százalék volt, munkaerő-piaci részvételük pedig nem érte el a 20 százalékot. A foglalkoztatást segítő programok közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciótervet. 2013 óta több mint 400 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók. Az ehhez szükséges forrás, 130-140 milliárd forint megtalálható a 2017-es költségvetésben is.

Lázár: A nagytőke érdeke nem az ország érdeke

■ Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter támogatja az MGYOSZ javaslatainak egy részét - értesült lapunk kormányzati forrásból. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nagyon nem. Úgy fogalmazott, hogy összkormányzati szinten nem tudják elfogadni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontját. Szerintük a kormánynak elsősorban azoknak kell segíteniük, akik itt élnek, a munkanélkülieknek, a szakképzettség nélküli romáknak, a közfoglalkoztatottaknak, illetve a hátrányos helyzetű térségeknek. „Egyetlen magyar emberről sem mondhatunk le azok javára, akik külföldről jönnek ide. Hiába mondja a gyáriparosok szövetsége, hogy hozzunk be vendégmunkásokat, ennek egyelőre nincs aktualitása, majd ha elfogytak a munkanélküliek Magyarországon” - érvelt. „A nagytőkének vannak érdekei, de az nem ugyanaz, mint a kormány vagy az ország érdeke” - tette hozzá.

Az MGYOSZ alelnöke reagált Lázár nyilatkozatára. Úgy vélte, nevetségesek azok a vélemények, hogy Magyarországnak nincs szüksége külső munkaerőforrásra. Meg kell nézni a számokat - mondta Rolek Ferenc a hirado.hu-nak. Lázár Jánosnak is szívesen elmagyarázza, miért szükséges a szakképzett külföldiek beengedése. „Az, aki azt mondja, hogy a munkaerő-problémáknak ez a fajta kezelése hülyeség, nézze meg a számokat, egyúttal vegye tudomásul, hogy e nélkül zsugorodó gazdaságban fogunk élni” - fogalmazott.

Az MGYOSZ szerint főleg ukrajnai munkavállalók jöhetnek szóba, de Európán kívülről is érkezhetne utánpótlás. A témáról a szervezet szeptember elején, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tárgyal újra, ahol a kormányzat részéről Varga Mihály a partnerük. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati megosztottság ellenére az NGM-ben készülnek olyan javaslatok, amelyek a külföldről érkező munkavállalók hazai foglalkoztatását és elhelyezését segítenék. Ezek már a parlament őszi ülésszakán napirendre kerülhetnek. 2017-től adókedvezményekkel támogatná az állam a vállalkozások lakhatásra fordított kiadásait. Növekednének a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, továbbá emelkedne a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése is.●

HIÁNYSZAKMÁK

1. Szociális, egészségügyi ágazat, orvosok, szakképzett ápolók

2. Villamos-, jármű-, közlekedési, energetikai mérnök, mérnök-értékesítő

3. Technikusok, segédmunkások

4. Egyéb szolgáltatások, kereskedelem

5. Értékesítés

6. Kézművesek, kisiparosok, szakmunkások minden területen

7. Banki alkalmazott

8. Elektronikus és telekommunikációs szerelő

9. Vendéglátás

10. Üzemi és gyári gépkezelő

11. Információs és kommunikációs technológia, IT-szakemberek, szoftverfejlesztők, programozók, internettartalom-menedzser, keresőmarketing-szakértő

Forrás: NGM, Eures, Figyelő-gyűjtés

 

 

 

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció