Több mint tíz éve nem készült stratégia a kórházi fertőzések visszaszorítására – pedig az Európai Unió már a 2004-es uniós csatlakozásnál egy program kidolgozására kérte Magyarországot. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete minden kórházba és rendelőbe kézfertőtlenítőket helyezne ki.

Lőrinc Lajos köldöksérvvel került kórházba 2013-ban. Orvosi műhiba miatt több szerve begyulladt. Katétert kapott, amely fertőzést okozott. „Megoperáltak tizenkét nap alatt ötször, több életmenő műtét volt, és ki kellett vezetni a belemet jobbról, balról” – fogalmazott. A férfi hanyag orvosokra és ápolókra panaszkodik. „Amikor hazajöttem, mindig az egészet lefertőtlenítettem, a portnak a részét, a csatlakozót, mindent, a kezemet, és úgy nyúltam hozzá. De a nővérek nem” – mesélte a HírTv műsorában.

„Magyarországon kórházi fertőzésekben sokkal többen halnak meg, mint mondjuk gépkocsibaleset következtében” – mondta az orvosi műhibákra szakosodott ügyvéd. Ábrahám László szerint az orvosi műhibákat nehéz bizonyítani: „Számtalan ember fordul hozzám a most »divatos« mrsa-fertőzéssel kapcsolatosan. Bizonyítani nehéz. Azt mondja a kórház, hogy otthonról hozta. Otthonról legfeljebb gyógyszert kell bevinni a jelen nehéz egészségügyi helyzetben, nem hiszem, hogy mrsa-fertőzést be lehet vinni. De a bizonyítás nagyon nehéz ilyen esetben.”

Az mrsa-fertőzést olyan baktérium okozza, amely ellenáll az elpusztítására kikísérletezett antibiotikumnak. Év elején arról cikkezett az időközben megszüntetett Népszabadság, hogy a kórházak ötödében hiányosak a fertőtlenítési lehetőségek. „A korábbi tiszti főorvos az ÁNTSZ-nél elvégzett egy vizsgálatot, és az eredménye nagyon szomorú volt. Az 1990-es évek közepén keletkezett egy egészségügyi minimálfeltételekről szóló jogszabály. És kiderült, hogy a jogszabályban foglaltaknak a magyarországi kórházak háromnegyed része nem felel meg. Ha vizsgálatot rendeltek volna el e kutatás alapján, akkor a kórházak háromnegyed részét be kellett volna zárni” – emelte ki Ábrahám László.

A megelőzés egyszerű lenne. „Éppen azért találta ki a WHO az alkoholos kézfertőtlenítő, kézbedörzsölő szer alkalmazását, és mondja azt, hogy két beteg között ezt kell használni, mert a használati ideje – tehát addig, ameddig kifejti a hatását, és oda lehet menni a következő beteghez – harminc másodperc” – nyilatkozta Böröcz Katalin, az Országos Epidemiológiai Központ volt osztályvezető főorvosa.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete ötpontos akciótervet tett közzé a kórházi fertőzések megelőzésére. A fertőtlenítő kézmosást az első helyre tették. Azt javasolják, hogy hogy minden kórteremben, ambulancián, rendelőben legyen kézfertőtlenítő szer, a használatát pedig ellenőrizzék is. „Van, hogy csap sincs, van, hogy illemhelyiség sincs, nemhogy kézfertőtlenítő. Akkor legalább egy kézfertőtlenítőt tegyünk ki. Inkább akarat kérdése, azt mondom, hiszen erre – mint ahogy minden másra van – kell hogy legyen pénz. Szerencsére van a magyar költségvetésben pluszforrás, illetve mozgástér” – mondta Dénes Tamás, a szakszervezet elnöke.

Az Európai Unió 2004-ben, a magyar csatlakozás évében arra kérte a tagországokat, hogy készítsenek tervet a kórházi fertőzések visszaszorítására. Magyarországon ez a stratégia máig nem készült el.

Forrás: HírTv