Titoktartása kötelezi a kormány a szakképzési centrumokban dolgozó pedagógusokat, a minisztérium szerint ezt a Munka törvénykönyve írja elő. A szakszervezetek szerint a dokumentum jelen formájában jogellenes, ráadásul felesleges túlszabályozáshoz vezet. Az oktatási szakjogász pedig úgy látja, a titoktartási nyilatkozat csak arra jó, hogy a tanárok többségét megfélemlítse és arra kényszerítse őket, hogy nyílt rendszerkritika helyett befogják a szájukat – írja a Népszava.
Újabb eszközzel próbálja hallgatásra kötelezni a rendszerkritikus pedagógusokat a kormány, most épp a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó szakképzési centrumokban íratnak alá titoktartási nyilatkozatokat az ott dolgozó oktatókkal. Az Index értesülései szerint a nyilatkozat eléggé általánosan fogalmaz, az sem derül ki belőle egyértelműen, a tanároknak pontosan mit és kik elől kellene titokban tartaniuk. A hírportál ezt egyébként egy szakképző intézményben dolgozó pedagógustól tudta meg.
A nyilatkozatban például olyan homályos kitételek szerepelnek, hogy a tanárok kötelesek megtartani a tudomásukra jutott „minősített adatokat”, az intézmény „szolgáltatására vonatkozó bármely információt”, azokról „illetéktelen szerveknek vagy személyeknek” tájékoztatást nem adhatnak. Az NGM a portált úgy tájékoztatta, az újabb regulára a Munka törvénykönyve miatt van szükség, az ugyanis a közalkalmazottak számára is előírja az „üzleti titkok” megőrzését. Arra a kérdésre, hogy a sajtó képviselői „illetéktelen személynek” minősülnek-e, azt a választ adták, hogy a titoktartás a közérdekű adatok nyilvánosságára nem terjed ki.
Kérdés azonban, mit tekintenek nyilvános közérdekű adatnak vagy éppen üzleti titoknak, az aláírandó nyilatkozatból - legalábbis a pedagógusok elmondása szerint - ez nem derül ki. Ahogy az sem, milyen szankciót von maga után, ha a munkáltató/fenntartó szerint valaki megsértette az aláírt dokumentumot. Az erre vonatkozó kérdésre az NGM nem adott tájékoztatást.
- Jelenlegi formájában ez a dokumentum egyvalamire alkalmas, mégpedig arra, hogy a tanárok többségét megfélemlítse és arra kényszerítse őket, hogy befogják a szájukat - fogalmazott Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza szerint a titoktartásnak jogilag lehet alapja, hiszen a Munka törvénykönyve valóban kimondja, hogy a munkavállaló nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója érdekeit veszélyezteti, illetve „nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy ártson a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának”. A köznevelési törvény pedig arról rendelkezik, hogy a pedagógus köteles megőrizni „a hivatali titkot”.
Ám mint az oktatási szakjogász rámutatott, a szóban forgó nyilatkozat túl általános, nem fogalmaz egyértelműen, ezért szerinte jogszerűtlen is, „általános titoktartást” nem lehet elrendelni. - Egyértelműen meg kell mondani, melyek azok a titkok, amelyek megtartására kötelezik a pedagógusokat. Ennek érdekében inkább egy adatvédelmi szabályzatot kellene kidolgozni az intézményeknek, amit egyébként az adatvédelmi törvény elő is ír, még sincs ilyen. Itt kellene tisztázni mindent és nem lenne szükség az ilyen gumiszabályokra - mondta Szüdi. Hozzátette: ha a munkáltató úgy látja, valaki megsértette az aláírt nyilatkozatot, szakmai szabály megsértésére hivatkozva a munkaviszonyát is megszüntethetik.
- Amikor meghallottam, először azt gondoltam, hogy ez valami vicc, esetleg valamelyik centrumigazgató túlkapása - ezt már Tóth József mondta a Népszavának. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint egy ilyen titoktartási nyilatkozat már a rendszer túlszabályozása, amit nem lehet támogatni. - Minden pedagógus rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal. A tagintézményekben minden munkavállaló kap egy munkaköri leírást is, amiben benne van a lényeg. Nem tudom, milyen titkot kellene még megtartani. Az, hogy ez a nyilatkozatban nincs egyértelműsítve, eleve aggályos. Az rendben van, hogy például a Pick szalámigyárból nem kerülhet ki a recept, de egy oktatási intézményben mi a titok? - tanakodott Tóth. Hozzátette: az ügyben hamarosan megkeresi a minisztériumot.
Etikai kódex és nyilatkozatstop
Nem ez az első eset, hogy szájkosarat próbálnak erőltetni a pedagógusokra. Közismert, az éppen átalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alá tartozó iskolák igazgatói jó ideje csak a fenntartó engedélyével nyilatkozhatnak.
Valószínűleg a tanárokra is hasonló szabályok vonatkoznak, ám azt Szüdi János sem tudta megmondani, a Kliknél íratnak-e alá titoktartási nyilatkozatokat. A szakszervezetekhez eddig ilyen jelzések nem érkeztek. Tavaly pedig a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar iskolákra erőltetett etikai kódexe borzolta a kedélyeket.
A rendszer túlszabályozása itt is tetten érhető, ugyanis azt az etikai kódex is leírja, hogy „a pedagógus bármely szakmai problémát, fegyelmi ügyet és minden olyan eseményt, amely az intézmény jó hírnevét, szakmai megbecsültségét csorbíthatja, kizárólag a nevelőtestület tagjaival vitat meg, beleértve ebbe az intézmény belső életével kapcsolatos, az intézményvezetés által bizalmasnak nyilvánított információkat”. Ha egy tanár ennek nem tesz eleget, etikai eljárás indítható ellene.
- A kódex nem más, mint Damoklész kardja. Ez sem egy világos, egyértelmű szabályzat, az ilyet tűzzel-vassal irtani kellene - mondta Szüdi. Tóth József mindehhez annyit tett hozzá: ha a félelmet ültetik az ország egyik legfontosabb rendszerére, azzal sok mindent el lehet érni, de eredményességet biztos, hogy nem.
Forrás: Népszava
