Többféle szempontból is indokoltnak tartja a jövőre tervezett nyugdíjemelést az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós a hirado.hu megkeresésére arról is beszélt, hogy a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét jelenleg sem a gazdaság teljesítőképessége, sem pedig „az Alaptörvény munkaközpontú emberképe nem indokolja”.

Jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt – erről tájékoztatott Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Idősek Tanácsa ülése után. Az eredetileg tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelés mértékének emelésével kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: szükség esetén 2017 novemberében is korrigálják majd a nyugdíjakat, ez az infláció függvénye.

„Bár a nyugdíjemelés mértékének bejelentett megnövelésére a korábban előrejelzettnél valamivel magasabb inflációs várakozások miatt van konkrét szükség, nem feledhető, hogy a korábbi időszak egyes intézkedései – így a rezsicsökkentés vagy egyes alapvető élelmiszerek áfájának mérséklése – hatványozott értékkel bír a nyugdíjasok „vásárlói kosarában ”, tehát ők ezeknek az intézkedéseknek kifejezett kedvezményezettjei” – kommentálta a tervezett kormányzati intézkedést Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Az ilyen intézkedéseket – tette hozzá – az elmúlt évek folyamatos GDP-bővülése és a stabil államháztartási folyamatok, az alacsony költségvetési hiány teszik lehetővé.

Hangsúlyozta azt is: az Alaptörvény már kiemelten kezeli az időskori létbiztonság megteremtését, valamint azt is kimondja, hogy “Magyarország külön intézkedésekkel védi az időseket”, de rendelkezik például a rászoruló idős szülők tartási kötelezettségéről is.

Rövid távon a tisztességes nyugdíj a cél

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint Magyarország történeti és gazdasági adottságaiból fakadóan azt szükséges tudomásul venni, hogy a „nyugati-európai” nyugdíjszínvonal elérése rövid távon nem reális cél. Az azonban igen, hogy az időskori ellátások tisztességes megélhetést biztosítsanak – fűzte hozzá.

Ennek velejárója, hogy e „tisztességes nyugdíj” valóban időskori ellátásként szolgáljon: ezért volt szükséges a korábbi különböző korengedményes és korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségek szűkítése – mondta.

Szánthó Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a valóban időskori nyugdíjra jogosultak járandóságának reálértékét az elmúlt évek intézkedései nem hogy megőrizték, de valójában kipótolták egy 13. havi nyugdíjjal is: „Míg ugyanis a Bajnai-kabinet megszüntette a nyugdíjasok számára kedvező úgynevezett svájci-indexálást – a 13. havi nyugdíj elvétele mellett –, addig a jelenlegi kormányzat által bevezetett szabályok a nyugdíjemelés mértékét következő évi inflációs várakozásokhoz kötik. Ha év közben kiderül, hogy az infláció a vártnál magasabb, akkor a nyugdíjasokat visszamenőlegesen kárpótolják, ha viszont alacsonyabb, akkor érintetlenül hagyják a nyugdíjemelés mértékét”.

A tényleges inflációnál több jutott a nyugdíjasoknak

A politikai elemző rávilágított arra is, hogy 2011-12-ben év közben meg kellett emelni a nyugdíjakat, azóta viszont évenként lényegesen magasabb mértékben emelték azokat, mint a végül megvalósult infláció: így összesen jóval több mint 250 milliárd forinttal többet juttatott az állam a nyugdíjasoknak, mint amennyi a ténylegesen bekövetkezett infláció – azaz a nyugdíjak reálértékének megőrzése – indokolt.

„Jelen gazdasági helyzetben véleményem szerint Magyarország teljesítménye reálisan ennyit bír el – és ne felejtsük, hogy a jelenlegi diskurzus arról szól, hogy mennyit és hogyan emel az állam, és nem arról, hogy mit és mikor csökkent” – szögezte le.

A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége nem „pozitív diszkrimináció”

Politikai vita kezdődött a parlamentben kedden a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásáról. A Fidesz, a KDNP és az LMP ellenezte a javaslatot, a vitát kezdeményező Jobbik, valamint az MSZP viszont kiállt mellette.

Szánthó Miklós a vitával kapcsolatban rávilágított, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége – amelyet külön alkotmányos intézkedések tesznek lehetővé, nevezetesen az Alaptörvény azon fordulata, mely kijelenti: “a törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja” – valójában nem a liberális feminizmus által sokszor követelt „pozitív diszkrimináció”, hanem a nők társadalomban, munkában és gyermeknevelésben betöltött szerepének elismerése.

Jelenleg sem a gazdaság teljesítőképessége, sem pedig az Alaptörvény munkaközpontú emberképe nem indokolja a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ráadásul egy, ezt a kérdést felvető korábbi népszavazási kezdeményezést az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált.