Az első diplomás állás betöltéséhez az érintettek átlagosan 27 helyre küldik el jelentkezésüket – egyebek mellett ez derült ki a felsőfokú végzettségűek pályakövető rendszerének adataira támaszkodó kutatásból. A felmérés rámutatott arra is, hogy a frissen végzettek között az angol nyelv ismerete dominál – írja a Magyar Idők.
Átlagosan négy hónapba telik, míg a diploma megszerzése után az álláskeresők el tudnak helyezkedni a piacon – derült ki a Frissdiplomások 2015 című kutatás zárótanulmányából, amely a felsőfokú végzettségűek pályakövető rendszerének adatai alapján készült. Ennek részeként tavaly tavasszal harmincnégy felsőoktatási intézmény gyűjtött információkat végzettjeiről és hallgatóiról. A vizsgálat felhívta a figyelmet: az összes felsőfokú végzettségű munkakereső egyharmada a végzés után igen hamar, egy hónapon belül munkához jutott. Feltárta azt is, hogy az első diplomás állás betöltéséhez a piacra kilépőknek átlagosan huszonhét helyre kell elküldeni a jelentkezésüket, ám ezekből a próbálkozásokból átlagosan csupán 4,9-ből kapott érdemi munkáltatói visszajelzést.
Ha képzési szintek szerint vizsgáljuk az álláskeresési időt, elmondható, hogy előnyösebb helyzetben vannak azok, akik egységes és osztatlan rendszerben végeztek: csaknem kétharmaduk egy hónapon belül munkát talál. Ezzel szemben a tanulmányok befejezése után állást kereső bachelordiplomások – vagyis akik alapképzésen végeztek – közül csak 31,3 százalék az egy hónapon belül elhelyezkedők aránya. Egy hónapon belül legnagyobb eséllyel az orvosi-egészségügyi pályán végzettek tudnak elhelyezkedni – csaknem 65 százalék –, emellett az informatikusok és a pedagógusok is könnyebben találnak munkát ennyi idő alatt. Az ő esetükben negyven százalékot meghaladó arányról lehet beszélni.
A kutatás foglalkozott a késedelmes diplomaszerzés jelenségével is. A frissdiplomások közül sokakat érint az a probléma, hogy az abszolutó-
rium és a papír megszerzése közti időszak kitolódik. A vizsgált végzettek egyharmada (32,3 százalék) a végbizonyítvány megszerzése után közvetlenül nem kapott diplomát, közülük is 45 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le felsőfokú tanulmányait. A késve végzetteken belül az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egyéves időtartamot ölel fel. A kitolódás a körülbelül egyharmados átlagnál nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és sporttudományi területeken szereztek végbizonyítványt. A diplomázás elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a régebben (2010, 2012) abszolváltak körét. Közöttük 33-35 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg a 2014-ben kilépett évfolyam esetében ez az arány 29 százalékos.
A felmérésből kiderült az is, hogy a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (95,1 százalék), ezt követi a német nyelvet ismerők 71,2 százalékos aránya. Az orosz és francia nyelvet beszélők 16, illetve 18 százaléknyian vannak, míg a spanyol és az olasz nyelvek ismerete 12-14 százalék körül alakul. Ha a képzési területeket vizsgáljuk, az angol, német és francia nyelvet beszélők aránya a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken magasnak számít. Nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a művészeti, társadalom- és bölcsészettudományi, jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet elsősorban az egészségügyi, műszaki és gazdaságtudományi diplomások tanulták. A kutatás kitért arra is, hogy relatíve alacsonynak a pedagógusdiplomások nyelvtudása mondható.
Forrás: Magyar Idők
