Felsőgagyon már tíz éve nincs háziorvos pedig a szegénység és a kemény telek miatt rengeteg a beteg gyerek. A helyettes orvosra van, hogy napokat kell várni, néha pedig akkora a tumultus a rendelőben, hogy késő estig kell maradnia. Van, aki inkább elbuszozik ötven kilométert, ha ellátást akar. Az orvosokat a kevés fizetés és a szegény páciensek sem vonzzák, pedig az önkormányzat még lakást is adna a praxishoz. Albert Ákos riportja az Abcúgon.

„Ők a családom" – mutat rá a kapuban csaholó kiskutyáira István. Az egykori építészmérnök 90 éves múlt, és már húsz éve él egyedül a Borsod megyei Felsőgagy szélén egy kis házban. Bottal jár, mert a lába már évek óta fáj, de ha orvoshoz kell mennie, mégis ötven kilométert buszozik Miskolcra, mintsem hogy bemenjen a helyi rendelőbe. “Többet és jobbat kapok" – mondta.

Felsőgagy egyike annak a több mint kétszáz településnek, ahol nem rendel háziorvos. Sőt, a három települést (Felsőgagy, Csenyéte, Gagyapáti) is magába foglaló körzet azok között van, ahol már több mint tíz éve üres az orvosi szolgálati lakás. Az Országos Alapellátó Intézet (OALI) adatai szerint 2004-ben fejezte be a praktizálást az utolsó felsőgagyi háziorvos, a helyiek szerint azonban ennél is régebben, 1997-ben hagyta el a posztját a település idős doktora, aki azóta már meg is halt.

A magyar egészségügyben a háziorvosi praxisokat pénzért adják-veszik, és bár különleges szabályok vonatkoznak rá, egy praxis ugyanúgy az azt megvásárló orvos tulajdonát képzi, mint például egy céges autó. Az orvos a fizetését az OEP-től kapja a hozzá bejelentkezett betegek száma és a körzet jellemzői alapján, a költségeket pedig a saját cége állja. A háziorvosi praxis tehát egyfajta vállalkozás, az OALI-nak pedig komoly gondot okoz, hogy a kis vidéki körzetek betöltésére egyáltalán nincsen jelentkező.

Jelenleg 231 tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet tartanak számon Magyarországon, közöttük pedig 25 olyat, ahová már több, mint egy évtizede nem jelentkezett be háziorvos.

A gyógyszerre szánt pénzt a taxis kapja

„Sok a beteg gyerek és sok az idős ember" – magyarázta az Abcúgnak Kerékgyártó Judit aljegyző, miért okoz gondot Felsőgagyon a háziorvos hiánya. A településen 200-an élnek, köztük 70 gyerek. Hozzájuk tartozik azonban a szomszédos Csenyéte is, ahol 600-an laknak, és ott pedig már 200 gyerek él.

Felsőlégúti hurut, megfázás, a felnőtteknél magas vérnyomás, emésztőrendszeri problémák – a betegségek átlagosak, a faluban élő szülők szerint azonban a gyerekeknél gyakran előfordulnak. Ez nem is csoda, Felsőgagy és Csenyéte ugyanis a régió legszegényebb települései közé tartoznak, ahol télen akkora hideg és havazás szokott lenni, hogy traktorokkal kell kihúzni a kocsikat az árokból.

A legközelebbi ügyelet a 18 kilométerre fekvő Encsen van, ami hiába van csak 21 percre kocsival, ha alig van napközben busz, amivel el tudnának oda jutni. „Volt, hogy éjszaka hívtuk az ügyeletet, de nem jöttek ki. Ilyenkor meg lehet halni?" – mesélte Etelka, aki a gyerekeivel és az unokáival él Felsőgagyon. Maguk nem tudták bevinni a lázas gyereket, mert nincs a családban autó. Végül négyezer forintot fizettek egy helyi fuvarosnak az útért. „Amit odaadtunk neki, az elég lett volna a gyógyszerre" – mondta Etelka.

Pedig amikor a településén élt még a háziorvos, egészen másképp mentek a dolgok. Etelka szerint elég volt becsöngetni hozzá – akár az éjszaka közepén -, és már gyalogolt is át a szomszédban lévő rendelőbe. Most meg neki és a férjének Szikszóra kell járniuk a magas vérnyomásukkal.

Nem vonzza a szegénység az orvosokat

Az elszigeteltség, a kevés pénz és a páciensek – akit megkérdeztünk Felsőgagyon, mind ezzel magyarázták, hogy miért nem vonzza az orvosokat a kis vidéki praxis. Mivel az átlagosnál kisebb a körzet, ezért a praxis tulajdonosa nem számíthatna kiugró bevételre, cserében viszont az isten háta mögé kellene járnia dolgozni. Hiába ajánlaná fel az önkormányzat a szolgálati lakást, amikor még a hivatali dolgozók között is van, aki bár Felsőgagyon dolgozik, de Miskolcon él. 

„Sok a szegény ember, és ez nem vonzó a háziorvosoknak" – mondta a jegyző. Egy másik falusi erre azt mondta, hogy az orvosok egyszerűen nem bírják elviselni a koszt, márpedig a szegények koszosak. A falusiak nem is látnak arra sok esélyt, hogy a közeljövőben betölti valaki a posztot. Pedig a kormány pénzzel is támogatná azokat a háziorvosokat, akik tartósan betöltetlen körzetben vállalnának munkát.

Néha este 10-ig is elhúzódik a rendelés

A törvény szerint senki sem maradhat alapfokú orvosi ellátás nélkül Magyarországon. Emiatt az önkormányzat köteles volt megszervezni a háziorvos helyettesítését. Ezt a utóbbi évtizedben több orvos is ellátta, jelenleg a 33 kilométerre fekvő Alsóvadász körzeti orvosa jár át Felsőgagyra, minden héten kétszer, kedden és csütörtökön.

A rendelési idő egy óra Gagyapátin, majd Felsőgagyon, végül Csenyétén. Elméletben. „Gyakorlatilag ez úgy működik, hogy akkor kezdődik a rendelés, amikor ideér az orvos, és addig megy, amíg beteg van. Végzünk, amikor végzünk" – magyarázta Kállai Éva védőnő. Ő teljes állásban dolgozik az önkormányzatnak, így a hét minden napján elérhető a kis orvosi rendelőben a falu közepén. Az egyszerűbb esetekben tud segíteni a falusiaknak, de az orvost nem tudja helyettesíteni, főleg terhesség-tanácsadást, és szűrővizsgálatokat végez.

Kállai szerint jobb lenne, ha napi rendszereséggel lenne háziorvos a településen, mert úgy időben is jobban eloszlanának a betegek. Az orvos általában alapból késve érkezik, mert elhúzódik a korábbi rendelése. Felsőgagyon még kezelhető szokott lenni a betegek száma, Csenyétén viszont gyakran van tumultus a rendelőben, “onnan 6 előtt nem szoktunk szabadulni", sőt olyan is volt, hogy este 10-ig elhúzódott a rendelés. A legnagyobb gond azonban nem ez.

Akkor is az ügyeletet hívják, amikor nem kéne

„Ha itt valaki péntek reggel megbetegszik, akkor kedd délutánig nincs orvos" – mondta Kállai Éva. Vagyis mehetnek Encsre az ügyeletre. „Már rögzült, hogy ha baj van, akkor kocsi" – mondta Ilona, aki három gyereket nevel. Szakrendelésre viszont ennél is messzebb kell menni, a legközelebbi ugyanis Szikszón van. „Az egy órácska busszal, kismamaként azért húzós" – mondta Ilona.

Ferenc a bátyja kocsiját szokta elvinni, ha köhög a lánya vagy fáj a torka. A párjával Csenyétéről költöztek Felsőgagyra még négy évvel ezelőtt. Azt mondta, ott túl sok volt a balhé. Mennének közelebb is valamelyik nagyvároshoz, de közeledve egyre drágábbak a házak.

„Napi szintű probléma, hogy megoldjuk, hogy ha nem kedden vagy csütörtökön betegszik meg valaki, akkor hogyan jut el orvoshoz" – mondta Kerékgyártó Judit aljegyző. A falugondnok elviszi ugyan a falubusszal azt, akit el tud, de a járgány például most is elromlott, így nem visz senkit se.

Az pedig nem meglepő, hogy az ügyeletes orvos nem jár ki olyan gyakran a faluba, mint ahányszor a helyiek hívják. „Egy lázas gyerek nem tartozik az ügyeletre" – mondta Kállai Éva védőnő. Ezt azonban sokan nem értik meg, így akkor is szídják az encsi ügyeletet, amikor az orvos jogosan mondja azt a telefonba, hogy nem rájuk tartozik a probléma.

A falu szélén élő István nem próbálkozik se az ügyelettel, se a heti két nap egy órát rendelő helyettes-orvossal. „Könnyebb nekem Miskolcra bemennem, mint kivárni azt a pár napot" – mondta. Ideje van, és bár menni nehezen tud, mindig van, aki felsegíti a volánbuszra. Általában hajnalban indul, és estére már haza is ér. Ott legalább van elég kötszer – mondja. A felsőgagyi rendelőben ugyanis szerinte rendszeresen ki szoktak fogyni belőle, annyi bekötöznivaló végtag van a faluban.

Forrás: Abcúg