Az ötödével csökkent tavaly az életbiztosítási ügynökök jutaléka a jutalékcsepegtetés bevezetése miatt. A következő években is szűkebb bevétellel kell kalkulálniuk – írja a vg.hu.
Vegyesen alakult a tavalyi év a biztosítási ügynökök számára. A piac tisztult: a közvetítők és az alkuszok száma tovább csökkent: már csak 446 cég foglalkozik ezzel, és közülük 437 osztotta meg az adatait a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). Ezek alapján a vagyonbiztosításokkal foglalkozó alkuszcégek sokkal jobb évet zártak, mint a nagyrészt életbiztosításokat értékesítő többes ügynökök. Az életágon ugyanis a jutalékbevétel durván, csaknem 20 százalékkal csökkent, és nem érte el a 18,7 milliárd forintot. „A jutalékcsepegtetés áll ennek a hátterében” – mondja Ertl Pál, a Quantis Holding vezérigazgatója. Az új szabály miatt a korábbinak a 77 százalékára esett vissza az átlagos jutalékszint. A 2015 elejétől alkalmazott rendszer lényege, hogy a biztosítók már nem fizethetik ki az ügynököknek a teljes jutalékot közvetlenül a szerződéskötés után. Ezt az összeget folyamatosan folyósítják, és csak akkor fizetik ki, ha a biztosítási szerződés fennmaradt, és az ügyfél rendesen fizeti a díjakat.
A közeljövő sem túl biztató a közvetítői szakma számára. A nyugdíjbiztosításoknál már 2014 közepe óta korlátozzák a költségeket (TKM-mutatókat), emiatt a jutalékokból is lecsípett sok biztosító. Kőrösi Zoltán, az Agenta Consulting Kft. értékesítési igazgatója szerint ez volt a másik ok, amely miatt csökkentek az értékesítők bevételei. A jegybank etikus biztosítási koncepciója alapján jövőre a normál életbiztosításoknál is csökkennek a TKM-ek, ami a jutalékok további megnyirbálását hozhatja. Emellett 2018-ig egyébként is tovább mérséklik a maximálisan kifizethető jutalékok mértékét a jogszabályokban.
A vagyonbiztosításokkal foglalkozó ügynökök és alkuszok számára viszont lassan véget érnek a szűk esztendők. A biztosítási díjak nőnek, a nem életág folyamatosan bővül. Tavaly 8,4 százalékkal nőtt a nem életbiztosítási szektor díjbevétele, az idén az első fél évben további 9 százalékos gyarapodást mért a jegybank. A közvetítői jutalékok valamelyest kisebb mértékben nőttek tavaly, mint a nem életbiztosítási díjbevételek. Az ügynökök és az alkuszok összesen 35,1 milliárd forintnyi jutalékot kaptak, ez 6 százalékkal magasabb a 2014-esnél.
A vagyonbiztosítások miatt történhetett az is, hogy az árbevételt és a profitot nézve is kiváló évet zárt az ügynöki szakma. Az értékesítés nettó árbevétele a szektorban megközelítette a 70 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít. Az adózott eredmény is 18 százalékkal magasabb lett a tavalyinál, csaknem 8,2 milliárd forintot ért el.
A közvetített szerződések darabszámában is megvan a kettősség. Tavaly a közvetítők mind a folyamatos, mind az egyszeri díjas életbiztosításokból kevesebbet adtak el, a frissen értékesített nem életbiztosítások számát viszont sikerült növelni. Folyamatos díjas vagyonbiztosításokból több mint 1,6 milliót, egyszeri díjasokból 336,5 ezret értékesítettek tavaly.
Életbiztosításból ennél lényegesen kevesebbet adtak el, folyamatos díjasból 74 ezret, egyszeri díjasból csupán 24 ezret. Biztató fejlemény viszont, hogy a szerződések összesített száma az életbiztosításoknál is nő, vagyis több új szerződés születik, mint amennyit felmondanak, vagy mint amennyi lejár. Abban egyébként, hogy a nem életbiztosítások száma ilyen magas, szerepet játszik az is, hogy a közvetített nem életbiztosítási szerződések között sok interneten értékesített termék, például gépjármű-biztosítás vagy utasbiztosítás is lehet. A hatalmas szám persze zsugorodhat, ha csökken a biztosítót váltók száma például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál.
Forrás: vg.hu
